Isten velünk

¹(A karvezetőnek

Isten velünk

– Korach fiainak éneke oboára.)

²Isten a menedékünk és az erőnk,

nagyszerű támaszunk a szorongattatásban.

³Ezért nem aggódunk, ha remeg is a föld,

ha a hegyek a tengerbe omlanak,

⁴ha vizei zúgnak, tajtékoznak is,

és viharától megrendülnek a hegyek.

[Velünk a Seregek Ura,

Jákob Istene a mentsvárunk!]

⁵A folyam ágai felüdítik Isten városát,

ő megszenteli a Fölséges hajlékát.

⁶Nem inog meg, Isten lakik benne,

Isten már hajnalban is védelmezi.

⁷A népek lázadoztak,

birodalmak megrendültek,

de mennydörgő szózatától

⁷rettegés fogta el a földet.

⁸Velünk a Seregek Ura,

Jákob Istene a mentsvárunk!

⁹Gyertek, lássátok, mit művel az Úr!

Rettegésbe taszítja a földet,

¹⁰megálljt parancsol a hadaknak

a föld határáig,

szétzúzza az íjakat,

összetöri a lándzsákat,

s a pajzsokat tűzben elégeti.

¹¹Álljatok meg és ismerjétek el:

Én vagyok az Isten!

Fönséges a népek fölött,

fönséges a föld felett.

¹²Velünk a Seregek Ura,

Jákob Istene a mentsvárunk!