33 (32). ZSOLTÁR. A GONDVISELÉS DICSÉRETE
1Ujjongjatok az Úrban, igazak, a hívőkhöz illik a dicséret!
2Dicsőítsétek az Urat citerával, tízhúrú hárfán zengjétek fölségét!
3Énekeljetek új dalt az Úrnak, daloljatok neki szép öröméneket zengve!
4Mert az Úr szava igaz, minden tette hűségét tükrözi.
5Az igazságot és a rendet szereti, a földkerekség telve az Úr kegyelmével.
6Az Úr szavára lettek az egek, s szája leheletére az ég seregei.
7Mint tömlőben, összegyűjti a tengerek vizét, az áradatot gát közé szorítja.
8Az egész föld félje az Urat, s remegjenek előtte, kik lakják a földkerekséget!
9Mivel szólt és lettek, rendelkezett és létrejöttek.
10Az Úr letöri a pogányok támadását, a népek terveit meghiúsítja.
11Örök érvényű az Úr határozata, nemzedékről nemzedékre száll szívének gondolata.
12Boldog a nép, melynek az Úr az Istene, a nép, amelyet örökségül választott.
13Az Úr az égből letekint, s látja az emberek fiait mind.
14Hajlékából látja mindazokat, kik a földön élnek.
15Ő alkotta mindnyájuk szívét és ismeri minden tettüket.
16A király nem erős hadsereggel győz, a királyt nem hatalmas ereje menti meg.
17Téved, ki lovától várja győzedelmét, bármilyen erős is az, nem menti meg.
18De nézd, az Úrnak szeme az igazakon nyugszik, azokon, akik bíznak kegyelmében,
19hogy lelküket a halálból kimentse és táplálja éhségükben.
20Lelkünk remél az Úrban. Ő a mi segítségünk és a pajzsunk.
21Szívünk őbenne ujjong, szent nevében bizakodunk.
34 (33). ZSOLTÁR
22Kegyelmed őrködjék fölöttünk, Uram, ahogy tebenned remélünk!
2333 (32). ZSOLTÁR. A GONDVISELÉS DICSÉRETE
Ujjongjatok az Úrban, igazak, a hívőkhöz illik a dicséret!
24Dicsőítsétek az Urat citerával, tízhúrú hárfán zengjétek fölségét!
25Énekeljetek új dalt az Úrnak, daloljatok neki szép öröméneket zengve!
26Mert az Úr szava igaz, minden tette hűségét tükrözi.
27Az igazságot és a rendet szereti, a földkerekség telve az Úr kegyelmével.
28Az Úr szavára lettek az egek, s szája leheletére az ég seregei.
29Mint tömlőben, összegyűjti a tengerek vizét, az áradatot gát közé szorítja.
30Az egész föld félje az Urat, s remegjenek előtte, kik lakják a földkerekséget!
31Mivel szólt és lettek, rendelkezett és létrejöttek.
32Az Úr letöri a pogányok támadását, a népek terveit meghiúsítja.
33Örök érvényű az Úr határozata, nemzedékről nemzedékre száll szívének gondolata.
34Boldog a nép, melynek az Úr az Istene, a nép, amelyet örökségül választott.
35Az Úr az égből letekint, s látja az emberek fiait mind.
36Hajlékából látja mindazokat, kik a földön élnek.
37Ő alkotta mindnyájuk szívét és ismeri minden tettüket.
38A király nem erős hadsereggel győz, a királyt nem hatalmas ereje menti meg.
39Téved, ki lovától várja győzedelmét, bármilyen erős is az, nem menti meg.
40De nézd, az Úrnak szeme az igazakon nyugszik, azokon, akik bíznak kegyelmében,
41hogy lelküket a halálból kimentse és táplálja éhségükben.
42Lelkünk remél az Úrban. Ő a mi segítségünk és a pajzsunk.
43Szívünk őbenne ujjong, szent nevében bizakodunk.
4434 (33). ZSOLTÁR
Kegyelmed őrködjék fölöttünk, Uram, ahogy tebenned remélünk!