Az üldözött reggeli imája
1(Dávid zsoltára, amikor menekült fia,
Az üldözött reggeli imája
Absalom elől.)
2Mennyien szorongatnak, Uram,
Mennyien fordulnak ellenem!
3Hányan mondják rólam:
„Nincs menedéke Istenénél!”
4De te, Uram, azért védőpajzsom vagy,
te vagy dicsőségem,
csüggedt fejem fölemeled.
5Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz,
s ő meghallgatott szent hegyéről.
6Nyugovóra tértem és elaludtam,
de fölkeltem ismét,
mert az Úr a gyámolom.
7Nem félek a nép ezreitől,
ha ellenségesen körülvesznek.
8Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem!
Hiszen minden ellenségemet arcul verted,
és a leselkedők fogait kitörted.
9Az Úrnál a segítség,
legyen áldásod népeden!