3. ZSOLTÁR. AZ ÜLDÖZÖTT REGGELI IMÁJA
1(Dávid zsoltára, amikor menekült fia, Absalom elől.)
2Mennyien szorongatnak, Uram, Mennyien fordulnak ellenem!
3Hányan mondják rólam: „Nincs menedéke Istenénél!”
4De te, Uram, azért védőpajzsom vagy, te vagy dicsőségem, csüggedt fejem fölemeled.
5Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz, s ő meghallgatott szent hegyéről.
6Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom.
7Nem félek a nép ezreitől, ha ellenségesen körülvesznek.
8Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem! Hiszen minden ellenségemet arcul verted, és a leselkedők fogait kitörted.
9Az Úrnál a segítség, legyen áldásod népeden!