16 (15). ZSOLTÁR. ÖRÖKSÉGEM AZ ÚR
1(Miktam – Dávid zsoltára.) Védelmezz, Istenem, hozzád menekülök.
2Ti így beszéltek az Úrhoz: „Uram, te vagy boldogságom, téged semmi nem szárnyal túl!”
3A „szentekhez” pedig, kik a földön élnek: „Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik!”
4Bálványaik számosak, azok nyomában járnak. De én nem hozok nekik véráldozatot, és nevüket nem veszem ajkamra.
5Uram, örökrészem és kelyhem, te tartod kezedben sorsomat.
6Mérőláncom kedves földre esett, s kedvem telik örökségemben.
7Dicsőítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet.
8Mindig szemem előtt lebeg az Úr, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak.
9Ezért örül a szívem és ujjong a lelkem s testem is békében fog majd nyugodni.
10Nem adod lelkemet a holtak országának, s nem hagyod, hogy szented meglássa a sírt.
17 (16). ZSOLTÁR
11Az élet útjára tanítasz engem. Színed előtt az öröm teljessége, s jobbodon a gyönyörűség mindörökké.