MÁSODIK RÉSZ

¹Jövendölés

Az új föld

Az Úr áthaladt Hadrak földjén,

Az új föld

Damaszkusz lakóhelyén,

Az új föld

mert Arám városai az Úr tulajdonai

Az új föld

éppen úgy, mint Izrael törzsei.

²Hamat is az övé, amely szomszédos vele,

[Tírusz] és Szidón is,

bár nagyon bölcsnek tartja magát.

³Erődöt épített magának Tírusz,

annyi ezüstöt halmozott fel, mint a por,

annyi aranyat, mint az utcán a sár.

⁴De lám, tulajdonává veszi az Úr,

seregét a tengerbe űzi,

őt magát meg lángba borítja.

⁵Ennek láttán megrémül Askalon,

nagy fájdalom lepi meg Gázát,

s Ekront is, mert meghiúsul a reménye.

Gázából eltűnik a király,

Askalon lakatlanná válik,

⁶és Asdodban fattyú fog lakni.

A filiszteusok gőgjét eltiprom,

⁷kiragadom a véres húst a szájából,

fogai közül a gyalázkodást.

Belőle is maradék lesz Istenünk számára,

mintha csak Júda egyik családja volna;

úgy jár Ekron, mint a jebuziták.

⁸Házam mellé rendelem

őrnek az arra járók ellen.

Hódító többé nem gázol rajtuk,

mert, lám, most tekintetbe vettem

nyomorúságukat.

A Messiás

⁹Ujjongj, Sion leánya!

A Messiás

Zengj éneket Jeruzsálem leánya!

A Messiás

Nézd, közeleg királyod:

A Messiás

igaz és győzedelmes,

A Messiás

⁹alázatos, szamáron jő,

A Messiás

szamár hátán, szamárnak csikaján.

¹⁰Szétzúzza Efraimban a harci szekereket,

Jeruzsálemben a méneket.

Széttöri a harci íjakat,

és békét hirdet a népeknek,

uralkodik tengertől tengerig,

a Folyótól egészen a föld határáig.

Izrael újjászületése

¹¹Ami téged illet: szövetséged véréért

Izrael újjászületése

kiengedem foglyaidat a gödörből,

Izrael újjászületése

(amelyben víz sem volt).

¹²Visszatérnek hozzád, Sion leánya,

a foglyok, akik várakoznak.

Rabságod napjaiért viszonzásul

kétszer annyit adok neked vissza.

¹³Kifeszítem íjamat, Júdát

fölfegyverzem Efraimmal;

felbuzdítom fiaidat, Sion,

[a te fiad ellen, Javán],

s mint a hősök kardja, olyanná teszlek.

¹⁴Az Úr, [az Isten] megjelenik fölöttük,

s nyilai repülnek, mint a villám.

Az Úr megfújja a harsonát,

előrenyomul dél fergetegében.

¹⁵A [Seregek] Ura megvédelmezi őket:

a parittyaköveket a földön tapodják,

isszák a vért, mint a bort,

és eltelnek vele, mint az oltár szarvai.

¹⁶Az Úr, az ő Istenük megszabadítja őket

azon a napon, nyájként legelteti népét,

[mint a ragyogó drágakövek a fejéken]

a saját földjén.

¹⁷Ó, milyen jó lesz. Ó, milyen szép lesz!

Felderülnek az ifjak a búzától,

a lányok az édes bortól!