A Titusznak írt levél

Címzés és köszöntés.

¹Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola – hogy az Isten választottait a hitre és az igazság megismerésére vezesse, az istenfélelem révén

²és az örök élet reményében, amelyet az igazmondó Isten ősidők előtt megígért,

³s amikor elérkezett a meghatározott idő, kinyilatkoztatta tanítását az evangélium hirdetése útján, amelyre üdvözítő Istenünk rendelkezéséből megbízást kaptam –

⁴Titusznak, a közös hitben szeretett fiának. Kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!

A krétai egyház szervezése.

⁵Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy pótold, ami hiányzik, s a városokba presbitereket rendelj utasításaim szerint.

⁶Olyat keress, aki feddhetetlen, és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek, s nem vádolhatók könnyelmű élettel vagy engedetlenséggel.

⁷A püspök ugyanis, mint az Isten megbízottja, legyen feddhetetlen, ne legyen önhitt, ingerlékeny, iszákos, erőszakos, kapzsi,

⁸hanem legyen vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett.

⁹Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján, hogy éppúgy képes legyen az egészséges tanítással buzdítani, mint az ellentmondókat megcáfolni.

¹⁰Akad ugyanis számos elégedetlenkedő, fecsegő és ámító ember, főképp a körülmetéltek sorában.

¹¹Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s aljas haszonlesésből ártalmas dolgokat tanítanak.

¹²Saját prófétáik közül az egyik már megállapította: „A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók.”

¹³Ez a tanúság igaz. Ezért intsd őket szigorúan, hogy a hitben erősek legyenek!

¹⁴Ne hallgassanak zsidó mesékre, és ne kövessék az igazságtól elfordult emberek parancsait.

¹⁵A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük.

¹⁶Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok, semmi jóra nem képesek.