Jákob Bételben.

¹Isten szólt Jákobhoz: „Kelj útra, menj föl Bételbe és maradj ott! Építs ott oltárt Istennek, aki megjelent neked, amikor menekültél bátyád, Ézsau elől.”

²Erre Jákob megparancsolta egész házának és mindazoknak, akik nála voltak: „Távolítsátok el az idegen isteneket, amelyeket őriztek. Tisztálkodjatok meg, és váltsatok ruhát.

³Útra kell kelnünk és Bételbe mennünk, hogy ott oltárt építsünk Istennek, aki szükség idején meghallgatott és velem volt utamon, amerre jártam.”

⁴Átadtak Jákobnak minden idegen istent, ami birtokukban volt, és a karikákat is, amelyeket a fülükben viseltek.

⁵Jákob elásta őket a Szichem mellett álló tölgyfa alá, azután útra keltek. A környező városokat elfogta az Istentől való félelem, és nem üldözték Jákob fiait.

⁶Így Jákob elérkezett a Kánaán földjén levő Luszba, azaz Bételbe, ő és mindazok, akik vele voltak.

⁷Ott oltárt épített, és a helyet elnevezte Bételnek, mivel Isten ott nyilatkoztatta ki magát neki, amikor testvére elől menekült.

⁸Itt Debora, Rebekka dajkája meghalt és Bétel mellett egy tölgyfa alá temették. Ezt attól fogva Gyásztölgynek nevezték.

⁹Isten másodszor jelent meg Jákobnak Paddan-Aramból való visszatérése után, és megáldotta.

¹⁰Isten így szólt hozzá: „A te neved Jákob, de ne hívjanak többé Jákobnak, hanem Izrael legyen a neved.”

¹¹Így az Izrael nevet adta neki. Isten tovább beszélt hozzá: „Én vagyok a magasságbeli Isten. Légy termékeny és szaporodj.

¹²Nép, sőt népek sokasága fog tőled származni, és királyok erednek véredből. A földet, amelyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked adom, s utánad leszármazottaidnak adom ezt a földet.”

¹³Azután Isten eltávozott tőle.

¹⁴Jákob emlékkövet állított fel a helyen, ahol vele beszélt, egy kőből való emléket, italáldozatot öntött rá és megkente olajjal.

¹⁵Jákob Bételnek nevezte el a helyet, ahol Isten beszélt vele.

Benjamin születése és Ráchel halála.

¹⁶Azután tovább vonultak Bételből. Csak kis távolságra voltak Efrátától, amikor Ráchelt elővette a szülés fájdalma; nehéz szülése volt.

¹⁷Nagyon szenvedett vajúdás közben, de a bába azt mondta neki: „Ne félj, most is fiad lett.”

¹⁸Mikor élete megszűnőben volt – meg kellett ugyanis halnia –, Benoninak nevezte őt. Az apja azonban a Benjamin nevet adta neki.

¹⁹Ráchel meghalt, és az Efráta, azaz Betlehem felé vezető út mellett temették el.

²⁰Jákob emlékkövet állított a sírja fölé. Ez Ráchel sírja a mai napig.

Jákob fiai.

²¹Izrael tovább vonult, és sátrát Mikdál-Éderen túl verte fel.

²²Míg Izrael ezen a vidéken táborozott, Ruben bement Bilhához, apja mellékfeleségéhez, és vele hált. Izrael tudomást szerzett róla. Jákobnak tizenkét fia volt.

²³Lea fiai: Ruben, Jákob elsőszülötte, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár és Zebulun.

²⁴Ráchel fiai: József és Benjamin.

²⁵Bilhának, Ráchel szolgálójának fiai: Dán és Naftali.

²⁶Szilpának, Lea szolgálójának fiai: Gád és Áser. Ezek Jákob fiai, akik Paddan-Aramban születtek.

Izsák halála.

²⁷Jákob elérkezett apjához, Izsákhoz, Mamrébe, Kirjat-Arbába, azaz Hebronba, ahol Ábrahám és Izsák jövevényként laktak.

²⁸Izsák életkora 180 évet tett ki.

²⁹Izsák öreg korában, az életet megelégelve költözött el. Fiai, Ézsau és Jákob eltemették.