Beszéd a farizeusok és az írástudók ellen.

¹Jézus ekkor a néphez és a tanítványokhoz fordult,

²ezekkel a szavakkal: „Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek.

³Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert bár tanítják, de tetté nem váltják.

⁴Elviselhetetlenül nehéz terheket hordanak össze és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta.

⁵Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek. Szélesre szabják imaszíjukat és megnagyobbítják köntösükön a bojtokat.

⁶Szívesen elfoglalják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket,

⁷szeretik, ha a tereken köszöntik s rabbinak szólítják őket az emberek.

⁸Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.

⁹Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei.

¹⁰Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, Krisztus.

¹¹Aki nagyobb közületek, az a szolgátok lesz.

¹²Aki felmagasztalja magát, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják.

Az írástudók és a farizeusok képmutatása.

¹³Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s akik be szeretnének jutni, azokat meg nem engeditek be.

¹⁴Jaj nektek, írástudók és képmutató farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek és árvák vagyonát. Közben nagyokat imádkoztok, ezért nagyobb ítélet vár rátok.

¹⁵Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bejártok tengert és szárazföldet, hogy egyetlen áttérőt szerezzetek, s ha sikerül, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.

¹⁶Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi.

¹⁷Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?

¹⁸Ugyanígy: Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta levő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi.

¹⁹Ti vakok! Hát mi több, az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?

²⁰Aki az oltárra esküszik, rá esküszik és mindenre, ami csak rajta van.

²¹Aki a templomra esküszik, rá esküszik, s arra, aki benne lakik.

²²Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és arra, aki rajta ül.

²³Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Mentából, kaporból és köményből tizedet adtok, közben ami fontosabb a törvényben, az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget elhanyagoljátok. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni.

²⁴Ti vak vezetők! A szúnyogot kiszűritek, a tevét meg lenyelitek.

²⁵Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohárnak és a tálnak a külsejét, belül azonban tele vagytok rablással és mértéktelenséggel.

²⁶Te vak farizeus! Előbb belül tisztítsd ki a poharat és a tálat, akkor majd kívül is tiszta lesz.

²⁷Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle undoksággal.

²⁸Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.

²⁹Jaj nektek, farizeusok és írástudók, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit feldíszítitek,

³⁰s azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint ők, a próféták vére ontásában.

³¹Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosainak vagytok a fiai.

³²Töltsétek csak be atyáitok mértékét!

³³Kígyók, viperák fajzata! Hogy is kerülhetnétek el a kárhozat büntetését?

³⁴Nos, prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. Közülük némelyeket megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógában és városról városra üldöztök.

³⁵Ezért rátok száll minden igaz vér, amelyet a földön kiontottak, az igaz Ábel vérétől egészen Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár közt öltetek meg.

³⁶Bizony mondom, ezek mind utolérik ezt a nemzedéket.

Jeruzsálem figyelmeztetése.

³⁷Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok.

³⁸Íme, elhagyatott lesz házatok.

³⁹Mondom nektek, mostantól mindaddig nem láttok, amíg nem zengitek: Áldott, aki az Úr nevében jön!”