Általános erkölcsi romlottság

1Jaj nekem! Úgy jártam, mint aki kalászt megy szedegetni aratás után, mint aki böngészni akar szüret után: sehol egy fürt, hogy egyem, sehol egy korai füge, hiába vágyom rá.

2A hűségesek eltűnnek az országból, nincsen igaz az emberek között. Mindegyikük vérontásra készül, tőrbe csalják testvéreiket.

3Kezük ügyes tenni a rosszat, a főember követelőzik, a bíró ajándék fejében osztja az igazságot, a vezető kénye-kedve szerint beszél.

4A Mik 7,4 vers áthelyezve ide: Mik 7,6b (13800700602)

5Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az előtt sem, aki a kebleden pihen!

6Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe.

7… köztük a legjobb is olyan, mint a tövis, a legigazabb, mint a szúrós sövény. Ma északról megérkezett próbatételük, bekövetkezik megszégyenülésük.

IV. REMÉNY

Sion az ellenség csapása alatt

8De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem.

9Ellenségem, ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom.

10Az Úr haragját el kell viselnem – hisz vétkeztem ellene – mindaddig, míg ítéletet nem hoz ügyemben, és igazságot nem szolgáltat nekem. Elvezet a világosságra és megláthatom igaz tetteit.

Jövendölés a megigazulásról

11Ha látja ellenségem, elborítja a szégyen, azt, aki így szólt hozzám: „Ugyan hol az Úr, a te Istened?” Szemem örömmel látja majd amikor eltiporják, mint az utca sarát.

12Elérkezik a nap, amikor fölépítik sáncaidat, a nap, amikor kiterjesztik határaidat,

13a nap, amikor mindenki hozzád siet Asszíriától Egyiptomig, Tírusztól a Folyóig, az egyik tengertől a másikig, egyik hegytől a másikig.

Könyörgés a népek megszégyenüléséért

14A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt.

15Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, amely egyedül él az erdőben, egy gyümölcsöskertnek a közepén. Bárcsak legelhetne a Básánon és Gileádban, mint hajdanában!

16Mint azokban a napokban, amikor kivonultál Egyiptomból: mutass nekünk csodajeleket!

17Látni fogják a népek, és megszégyenülnek minden hatalmuk ellenére; a kezüket a szájukra teszik, a fülük pedig megsüketül.

Könyörgés irgalomért

18Homokot esznek, mint a kígyó, mint a földön csúszó állatok. Búvóhelyükről remegve jönnek elő, félnek és rettegnek színed előtt.

19Melyik isten olyan, mint te, aki elveszed a gonoszságot, és megbocsátod a vétkeket? Aki nem haragszol mindörökre, hanem kedved leled az irgalomban?

20Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger mélyére minden bűnünket!

21Tanúsíts hűséget Jákob iránt, irgalmat Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak ősidőktől fogva.

22

Általános erkölcsi romlottság
Jaj nekem! Úgy jártam, mint aki kalászt megy szedegetni aratás után, mint aki böngészni akar szüret után: sehol egy fürt, hogy egyem, sehol egy korai füge, hiába vágyom rá.

23A hűségesek eltűnnek az országból, nincsen igaz az emberek között. Mindegyikük vérontásra készül, tőrbe csalják testvéreiket.

24Kezük ügyes tenni a rosszat, a főember követelőzik, a bíró ajándék fejében osztja az igazságot, a vezető kénye-kedve szerint beszél.

25

26Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az előtt sem, aki a kebleden pihen!

27Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe. … köztük a legjobb is olyan, mint a tövis, a legigazabb, mint a szúrós sövény. Ma északról megérkezett próbatételük, bekövetkezik megszégyenülésük.

28De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem.

29

IV. REMÉNY

Sion az ellenség csapása alatt
Ellenségem, ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom.

30Az Úr haragját el kell viselnem – hisz vétkeztem ellene – mindaddig, míg ítéletet nem hoz ügyemben, és igazságot nem szolgáltat nekem. Elvezet a világosságra és megláthatom igaz tetteit.

31Ha látja ellenségem, elborítja a szégyen, azt, aki így szólt hozzám: „Ugyan hol az Úr, a te Istened?” Szemem örömmel látja majd amikor eltiporják, mint az utca sarát.

32

Jövendölés a megigazulásról
Elérkezik a nap, amikor fölépítik sáncaidat, a nap, amikor kiterjesztik határaidat,

33a nap, amikor mindenki hozzád siet Asszíriától Egyiptomig, Tírusztól a Folyóig, az egyik tengertől a másikig, egyik hegytől a másikig.

34A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt.

35

Könyörgés a népek megszégyenüléséért
Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, amely egyedül él az erdőben, egy gyümölcsöskertnek a közepén. Bárcsak legelhetne a Básánon és Gileádban, mint hajdanában!

36Mint azokban a napokban, amikor kivonultál Egyiptomból: mutass nekünk csodajeleket!

37Látni fogják a népek, és megszégyenülnek minden hatalmuk ellenére; a kezüket a szájukra teszik, a fülük pedig megsüketül.

38Homokot esznek, mint a kígyó, mint a földön csúszó állatok. Búvóhelyükről remegve jönnek elő, félnek és rettegnek színed előtt.

39

Könyörgés irgalomért
Melyik isten olyan, mint te, aki elveszed a gonoszságot, és megbocsátod a vétkeket? Aki nem haragszol mindörökre, hanem kedved leled az irgalomban?

40Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger mélyére minden bűnünket!

41Tanúsíts hűséget Jákob iránt, irgalmat Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak ősidőktől fogva.