Jövendölés Cirusz érdekében

¹Így szól az Úr fölkentjéhez, Ciruszhoz, akinek megfogja a jobbját, hogy színe előtt meghódoltassa a nemzeteket, és megoldja a királyok derekán az övet; hogy megnyissa előtte az ajtókat, és ne maradjon egyetlen kapu se zárva:

²„Előtted megyek, és megalázom a magasságokat; összetöröm az érckapukat, és a vaszárakat leütöm.

³Neked adom az elrejtett kincseket, és a rejtekhelyek gazdagságát, hogy megtudd: Én vagyok az Úr, Izrael Istene, aki neveden szólítalak.

⁴Szolgámért, Jákobért, és választottamért, Izraelért szólítottalak a neveden. Dicső nevet adtam neked, bár nem ismertél.

⁵Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten. Bár nem ismersz, mégis felövezlek,

Jövendölés az üdvösségről

⁶hogy napkelettől napnyugatig megtudják: rajtam kívül nincsen más.”

⁷Én vagyok az Úr, és senki más!

⁸Én alkotom a világosságot, és én teremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, s én idézem elő a balsorsot is. Én, az Úr viszem ezt végbe, mind.

Az Úr a legfőbb hatalom

⁹Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti, felhők, hullassatok győzelmet! Nyíljék meg a föld és teremjen üdvösséget, és sarjadjon vele szabadulás is. Én, az Úr hozom ezt létre, mind.

¹⁰Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az agyag megmunkálójának: „Mit csinálsz?” És a mű: „Milyen ügyetlen vagy!”?

¹¹Jaj annak, aki azt mondja apjának: „Miért nemzel?” És az asszonynak: „Miért szülsz?”

¹²Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtője: „Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövője felől kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen a kezem?

¹³Nézzétek: én alkottam a földet, és én teremtettem az embert is, aki lakja. Az én kezem terjesztette ki az egeket, és én sorakoztattam fel minden seregüket.

A pogányok megtérnek az Úrhoz

¹⁴Én támasztottam, hogy győzelmet arasson, és minden útját elegyengettem. Ő majd felépíti városomat, és visszahozza száműzöttjeimet váltságdíj és ajándékok nélkül.” A Seregek Ura mondja ezt így.

¹⁵Ezt mondja az Úr: Egyiptom földművelő népe, Kus kereskedői és a szálas termetű szabeusok meghódolnak neked, a tieid lesznek, és bilincsbe verve követnek. Leborulnak és könyörögnek: „Csak nálad van Isten s rajta kívül nincsen más, más isten nem létezik.”

¹⁶Valóban, nálad rejtőzött el az Isten, Izrael Istene és Szabadítója.

¹⁷Megszégyenülnek és megalázódnak, akik szembeszállnak veled, s akik bálványokat csinálnak, mind szégyent vallanak.

Nyilvánvaló az Úr műve

¹⁸De Izrael szabadulást talál az Úrban, megszabadul mindörökre. Megszégyenülés és megaláztatás nem ér már titeket többé soha.

¹⁹Mert ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki megalkotta és létrehozta, s fenn is tartja a földet, mert nem a zűrzavarnak teremtette, hanem hogy lakjanak rajta: „Én vagyok az Úr és nincsen más.

Az Úr a mindenség Istene

²⁰Nem titokban beszéltem, nem valami sötét zugában a földnek. Nem azt mondtam Jákob nemzetségének: A zűrzavarban keressetek! Én, az Úr az igazságot mondom, és az igazat hirdetem nektek.

²¹Gyűljetek egybe, gyertek és lépjetek elő mind, akik a nemzetek közül megmenekültetek. Mind esztelenek, akik fából faragott bálványokat hurcolnak magukkal, és olyan istenhez könyörögnek, aki nem tud segíteni rajtuk.

²²Fejtsétek ki és hozzátok elő érveiteket, sőt tanácskozzátok meg együtt: Ki hirdette ezt régtől fogva, s ki mondta meg már jó előre? Nemde én, az Úr? És rajtam kívül nincsen más; igazságos Isten és Szabadító nincsen rajtam kívül.

²³Térjetek hozzám és megszabadultok, ti, határai a földnek, mind! Mert én vagyok az Isten, és nincsen más.

²⁴Megesküszöm önmagamra, igaz beszéd fakad ajkamon, egy visszavonhatatlan szó: Előttem hajlik meg minden térd, és rám esküszik minden nyelv.

²⁵Ezt mondják majd: Csak az Úrban van üdvösség és erő. Hozzá térnek megszégyenülve mind, akik lázadoztak ellene.

²⁶Ám Izraelnek minden nemzetsége győzelmet és dicsőséget arat az Úrban!”