Isten szabadulást hozó ítélete
1Örüljön a puszta és a kiaszott vidék,
Isten szabadulást hozó ítélete
ujjongjon a sivatag és viruljon!
2Virulva viruljon, mint a liliom,
és örömében ujjongva daloljon!
Mert övé a Libanon dicsősége,
a Kármel és a Sáron pompája;
meglátják az Úr dicsőségét,
Istenünk ragyogó fönségét.
3Erősítsétek meg az elernyedt kezeket,
és a roskadozó térdeket szilárdítsátok meg!
4Mondjátok a csüggedt szívűeknek:
„Bátorság! Ne féljetek!
Nézzétek, eljön Istenetek,
eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen.
Maga az Isten jön el,
hogy szabadulást hozzon nektek.”
5Akkor megnyílik a vakok szeme,
s a süketek füle hallani fog.
6Ugrándozik majd a sánta, mint a szarvas,
és a némák nyelve ujjongva ujjong.
6Mert vizek fakadnak a pusztában,
folyóvizek a sivatagban.
7A száraz vidék tóvá változik,
a szomjas föld vizek forrásává.
A sakálok egykori lakóhelyén
zöldellő fű és nád terem…
8És egy tiszta út vezet majd át rajta,
úgy fogják hívni: a szentek útja.
Tisztátalan nem léphet rá,
sem a balgák nem bolyongnak rajta.
9Nem lesz ott oroszlán,
más ragadozó sem jár arra;
a megváltottak vándorolnak rajta,
10akiknek az Úr szabadulást szerzett,
azok térnek vissza rajta.
Éneket zengve érnek a Sionra,
s örök boldogságot tükröz az arcuk.
Öröm és ujjongás jár a nyomukban,
mert fájdalom és siralom nem lesz többé.