Isten gyermekei vagyunk.
1Azzal folytatom, hogy amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet mindennek ura.
2Gyámok és gondviselők felügyelete alatt áll, apjától meghatározott ideig.
3Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.
4De amikor elérkezett az idők teljessége, az Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek,
5hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.
6Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkbe az Isten, aki kiáltja: Abba, Atya!
7Tehát nem vagy többé szolga, hanem fiú, s ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is.
8Azelőtt nem ismertétek az Istent, és olyan isteneknek szolgáltatok, akik valójában nem azok.
9Most azonban, amikor ismeritek az Istent, sőt az Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és esendő elemekhez, ismét szolgálni akarván nekik, mint korábban?
10Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan.
11Aggódom, hogy talán hiába fáradtam értetek.
12Kérlek benneteket, testvérek, legyetek olyanok, mint én, hiszen én is olyan lettem, mint ti. Semmivel nem bántottatok meg.
13Hiszen tudjátok, hogy először beteg testtel hirdettem nektek az evangéliumot,
14és ti kiálltátok a próbatételt, amelyet testi állapotom jelentett számotokra. Nem vetettetek meg, nem utasítottatok el, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
15Hová tűnt a lelkesedésetek? Állítom, hogy ha módotokban lett volna, szemeteket vájtátok volna ki és adtátok volna nekem.
16Vajon ellenségetek lettem azzal, hogy igazat mondtam nektek?
17Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok.
18Szép dolog, ha a jó ügyért lelkesedtek, nemcsak akkor, amikor körötökben vagyok.
19Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek.
20Szeretném, ha ott lehetnék, és más hangon beszélhetnék, mert aggódom értetek.
A két szövetség szembeállítása.
21Mondjátok csak ti, akik a törvény igájába kívánkoztok, nem ismeritek a törvényt?
22Az Írásban ugyanis az áll, hogy Ábrahámnak két fia volt, az egyik a szolgálótól, a másik a szabad asszonytól.
23A szolgálótól való a test szerint született, a szabad asszonytól való ellenben az ígéret által.
24Ennek jelképes értelme van. A két asszony a két szövetséget jelenti. Az egyik a Sínai-hegyről való, és szolgaságra szül: ez Hágár.
25Hágár ugyanis az Arábiában fekvő Sínai-hegyet jelenti, s a mai Jeruzsálemnek felel meg, amely gyermekeivel együtt szolgasorsban él.
26A szabad asszony ellenben a fenti Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk.
27Hiszen írva van: Örülj te magtalan, aki nem szülsz, fejezd ki örömöd és ujjongj, aki nem vajúdol. Mert több a gyermeke a magányosnak, mint annak, akinek férje van.
28Ti tehát, testvéreim, az ígéret fiai vagytok, mint Izsák.
29De ahogy akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is.
30De mit mond az Írás? „Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával.”
31Mi tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.