Jeruzsálem jelképes ostroma.

1Te meg, emberfia, végy egy téglát, tedd magad elé, és rajzolj rá egy várost, Jeruzsálemet.

2Majd indíts támadást ellene, építs ellene falat, emelj töltést, helyezz el vele szemben tábort, és vedd körül faltörő kosokkal.

3Ezután végy egy vasserpenyőt, és vasfalként tedd magad és a város közé. Fordulj ellene, zárd körül, és vedd ostrom alá! Ez jel Izrael háza számára.

4Feküdj a bal oldaladra, és vedd magadra Izrael házának bűneit. Ahány napig így fekszel, viseld bűneiket.

5Magam határoztam meg bűneik éveit, napokban kifejezve: háromszázkilencven napig viseled majd Izrael házának bűneit.

6S amikor ennek végére érsz, feküdj a jobb oldaladra, és hordozd Júda házának vétkeit negyven napig. Minden esztendő helyett egy napot róttam rád.

7Te meg fordulj az ostromlott Jeruzsálem felé, emeld föl mezítelen kezedet és prófétálj ellene!

8Nézd, megkötözlek, úgyhogy nem tudsz az egyik oldaladról a másikra fordulni, amíg szorongattatásod ideje le nem telik.

9Végy gabonát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd egy edénybe, és csinálj belőlük kenyeret. Annyi napig, ameddig oldaladon fekszel – háromszázkilencven napig – ebből egyél.

10S ez a táplálék, amit naponta magadhoz veszel, húsz sékel súlyú legyen, ezt edd időről időre.

11Vizet is csak mértékkel igyál, egyhatod hint, s csak időről időre igyál.

12A táplálékot árpakenyér formájában vedd magadhoz, amely a szemük láttára emberi ürüléken sült meg.

13„Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Ugyanígy eszik majd Izrael fiai tisztátalan kenyerüket a népek között, ahova szétszórom őket.”

14Erre így szóltam: „Uram, Isten, még sosem szennyeztem be magam. Gyermekkorom óta egészen mostanáig nem ettem elhullott vagy széttépett állatot, és semmiféle tisztátalan állatot, és semmiféle tisztátalan húst nem vettem a számba.”

15Az Úr erre azt mondta: „Jól van, megengedem, hogy emberi ürülék helyett tehéntrágyán süsd meg kenyeredet.”

16Majd így szólt hozzám: „Emberfia, nézd összetöröm a kenyér botját Jeruzsálemben, úgyhogy rettegve eszik majd a kiszabott kenyeret és szorongva isszák a kimért vizet.

17Mert nem lesz kenyér és víz, úgyhogy rémülten néznek egymásra, és elpusztulnak gonoszságaik miatt.”