Jeremiás elrejti az istentisztelethez használt tárgyakat.

¹Az írásokban azt is megtalálni, hogy Jeremiás próféta megparancsolta az elhurcoltaknak, hogy vigyenek a tűzből, amint erről szó volt.

²Azt is lelkükre kötötte a próféta az elhurcoltaknak, amikor átadta nekik a törvényt, hogy ne feledkezzenek meg az Úr parancsairól, s ne tévelyedjen el szívük a pompás arany­ és ezüstbálványok láttán.

³Más hasonló szavakkal is intette őket, hogy ne hagyják a törvényt lelkükből kiveszni.

⁴Az is benne van az Írásban, hogy a próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől örökségül kapott földet megnézni.

⁵Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerű lakóhelyet, odavitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot.

⁶Kísérői közül néhányan visszatértek, hogy megjelöljék az utat, de nem találták.

⁷Amikor Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta őket: „A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten újra egybe nem gyűjti népét, és meg nem könyörül rajta.

⁸Akkor az Úr majd kinyilvánítja ezt a helyet. Megjelenik az Úr dicsősége és a felhő, mint Mózes idejében, és akkor, amikor Salamon imádkozott, hogy a templom fölszentelése magasztos legyen.”

⁹De azt is megírták, hogy a templom befejezésekor és fölszentelésekor milyen áldozatot mutatott be a bölcs;

¹⁰hogyan könyörgött Mózes az Úrhoz, mire aztán tűz hullott alá az égből és elemésztette az áldozatot; ugyanígy imádkozott Salamon is, és tűz hullott alá, és megemésztette az égőáldozatot.

¹¹Mózes azt mondta: „Mivel az engesztelő áldozatot nem fogyasztották el, a tűz emésztette meg.”

¹²Így Salamon is nyolc napig tartó ünnepet tartott.

Nehemiás emlékiratai.

¹³Az írásokban, a Nehemiás emlékezetére írt följegyzésekben ugyanez olvasható. Aztán még az, hogy könyvtárat létesített, ahova összegyűjtötte a királyok és a próféták könyveit, Dávid írásait és a királyok adományleveleit.

¹⁴Ugyanígy Júdás is összegyűjtötte a háborúkban elkallódott könyveket. A kezünkben vannak.

¹⁵Ha valamire szükségetek van, küldjetek embereket, és vitessétek el magatoknak.

Meghívás a templomszentelés ünnepére.

¹⁶Azért írunk nektek, mert meg akarjuk ünnepelni a templomszentelést. Szép volna, ha ezeket a napokat ti is megülnétek.

¹⁷Isten megszabadította népét, és odaajándékozta nekik örökségül az országot, a királyságot, a papságot és a szentélyt,

¹⁸amint a törvényben megígérte. Bízunk Istenben, hogy hamarosan megkönyörül rajtunk, és minden égtáj felől újra összegyűjt bennünket a szent helyen. Már eddig is nagy veszedelemből mentett ki és megtisztította a szent helyet.

2. A SZERZŐ ELŐSZAVA

¹⁹Júdásnak, a Makkabeusnak és testvéreinek a történetét, a fönséges templom megtisztítását és az oltár fölszentelését,

²⁰továbbá az Antiochusz Epifanész és fia, Eupator elleni háborúkat, az égi jelenéseket azok javára,

²¹akik a zsidóságért oly dicső hőstetteket vittek végbe, hogy bár kevesen voltak, az egész országot visszafoglalták, a barbár hordákat kiűzték

²²és visszaszerezték az egész földkerekségen híres templomot, a várost fölszabadították, a már-már érvényüket vesztett törvényeknek meg érvényt szereztek, mert az Úr irgalmas volt jóságában –

²³ezeket Kirenei Jázon mind megírta, öt könyvében. Mi megkíséreljük egy könyvben röviden összefoglalni.

²⁴Mert a töméntelen számra gondoltunk, és azokra a nehézségekre, amelyek a tudnivalók bőségéből azok számára adódnak, akik bele akarnak mélyedni a részletekbe.

²⁵Ezért arra törekedtünk, hogy az olvasni vágyónak kellemes olvasmányt, a tanulni akarónak pedig emlékeztetőt nyújtsunk, röviden szólva, minden olvasónak hasznára legyünk.

²⁶Számunkra, akik vállaltuk a rövidítés munkáját, természetesen nem volt könnyű, ellenkezőleg, izzadságba és virrasztásba került,

²⁷ahogy vendégséget rendezni és a vendégeket kielégíteni sem könnyű. De sokak javára való tekintettel szívesen vállaljuk a fáradságot.

²⁸A részletek alapos tanulmányozását átengedjük a történetíróknak. Magunk arra törekszünk, hogy egyszerű összefoglalást adjunk.

²⁹Ahogy új épület emelésekor is az építőre hárul az egész épület gondja, a díszítőnek és a festőnek pedig a díszítés a dolga, úgy tetszik, velünk is hasonlóképpen áll a helyzet.

³⁰A történet első megírójának a feladata a kutatás, a források alapos tanulmányozása és a részletek feltárása.

³¹A könyv átdolgozójának megengedhető, hogy a kívánt módon lerövidítve szóljon, és a részletekbe menő elbeszélésről lemondjon.

³²Kezdjük hát az elbeszélést, hiszen máris soká időztünk az előszónál. Balgaság volna az előszót nyújtani, a történetet magát meg rövidre fogni.