Joás uralma Júdában (835–796).

¹Joás hétesztendős volt, amikor király lett.

²Jehunak 7. esztendejében lett király, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Cibjának hívták és Beersebába való volt.

³Joás azt tette, ami kedves az Úr szemében, egész életében, mert Jehojada pap látta el tanácsokkal.

⁴De a magaslati helyeket nem rombolta le, a nép még mindig áldozott és tömjénezett a magaslatokon.

⁵Joás megparancsolta a papoknak: „Minden pénzt, amit fogadalmi ajándékul az Úr templomába visznek, minden adóként kivetett pénzt s minden pénzt, amit valaki saját jószántából az Úr templomába visz,

⁶a papok vegyék magukhoz, ki-ki a maga ismerőseitől, s javíttassák ki rajta a templomot, ahol csak megsérül.”

⁷De Joás király 23. esztendejéig a papok még semmi javítást nem végeztettek el a templomon.

⁸Ezért Joás király hívatta Jehojada papot és a (többi) papot és megkérdezte: „Miért nem javíttatjátok ki a templomon a hibákat? Mostantól nem fogadhattok el semmiféle pénzt ismerőseitektől, hanem be kell szolgáltatnotok a templom javítására.”

⁹A papok egyetértettek azzal, hogy nem fogadhatnak el pénzt a néptől, de a templomot sem javíttatták ki.

¹⁰Jehojada pap ezért fogott egy ládát, a tetejére fúrt egy lyukat, és az Úr templomának bejáratától jobbra felállította a határkő mellett. Ebbe kellett a küszöböt őrző papoknak minden pénzt beletenniük, amit az Úr templomába vittek.

¹¹Mihelyt észrevették, hogy sok pénz van a ládában, ment a király írnoka, aztán az összes pénzt, ami csak volt az Úr templomában, összeöntötték és megszámolták.

¹²Aztán megszámolva átadták a pénzt az Úr temploma felügyeletét ellátó gondnokok kezébe, és ezek arra fordították, hogy az Úr templomán dolgozó ácsokat és építőket,

¹³kőműveseket és kőfaragókat megfizessék, hogy az Úr templomának kijavításához fát és faragott köveket szerezzenek be, s egyáltalán az Úr temploma javítása során fölmerült mindenféle költséget fedezzenek belőle.

¹⁴Nem csináltattak az Úr templomába vitt pénzből ezüsttálakat, -késeket, -hintőket, -kürtöket, sem semmiféle arany vagy ezüst fölszerelési tárgyat az Úr temploma számára.

¹⁵Ehelyett a munkásoknak adták, hogy javítsák ki érte az Úr templomát.

¹⁶De azokat az embereket, akikre a pénzt bízták, hogy a munkásoknak adják, nem számoltatták el, csak a bizalomra és a hitre építettek.

¹⁷Ugyanakkor a véres áldozatért és az engesztelő áldozatért járó pénzt nem szolgáltatták be az Úr temploma számára, azt a papok kapták.

¹⁸Akkoriban Arám királya, Hazael felvonult, megtámadta Gátot és el is foglalta. Amikor Hazael ezután azt tervezte, hogy Jeruzsálem ellen vonul,

¹⁹Júda királya, Joás fogta az összes felajánlott adományt, amit Júda királyai, az ő elődei, Jozafát, Jorám és Achaszja ajánlottak fel, továbbá a saját maga felajánlotta adományokat, valamint az összes aranyat, ami csak volt az Úr templomának és a királyi palotának a kincstárában, és elküldte Hazaelnek, Arám királyának. Erre az elvonult Jeruzsálem alól.

²⁰Joás történetének többi részét, amit végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében.

²¹Szolgái fölkeltek, összeesküvést szőttek ellene és leütötték Joást Bet-Millóban…

²²Szolgája Jozachar, Simat fia, és Jozabad, Somer fia ütötte le, és atyái mellé temették el, Dávid városában. A fia, Amacja lett helyette a király.