¹A karvezetőnek – A gittith szerint – Aszafé

²Örvendezzetek Istennek, erősségünknek,

ujjongjatok Jákob Istene előtt!

³Kezdjétek a zenét, szóljon a tamburin,

a szép hangú lant és a hárfa!

⁴Fújjátok meg a sófárt újholdkor,

holdtöltekor, ünnepünk napján!

⁵Mert rendelkezés ez Izraelnek,

Jákob Istenének törvénye.

⁶Előírásként adta Józsefben,

amikor kivonult Egyiptom ellen.

Beszédet hallok, mit nem ismertem:

⁷„Válláról a terhet levettem,

keze megszabadult a kosártól.

⁸Kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek.

Mennydörgésben rejtőzködve válaszoltam neked,

próbára tettelek Meriba vizeinél. (Szela)

⁹Hallgass meg, népem, hadd intselek!

⁹Bárcsak hallgatnál rám, Izrael!

¹⁰Ne legyen más isten körödben,

idegen istent ne imádj!

¹¹Én, az Úr vagyok a te Istened,

aki felhoztalak Egyiptom földjéről.

Nyisd ki a szád, és én megtöltöm!

¹²De népem nem hallgatta meg hangom,

Izrael nem akart engem.

¹³Ekkor hagytam, hogy megátalkodott szívüket kövessék,

és azt tették, amit akartak.

¹⁴Bárcsak hallgatna rám népem,

és útjaimon járna Izrael!

¹⁵Nyomban megaláznám ellenségeit,

támadóira emelném kezem.

¹⁶Akik az Urat gyűlölik, hajbókolnának előtte.

Ez lenne a sorsuk örökre.

¹⁷A búza legjavával etetném,

s eltölteném kősziklából vett mézzel.”