¹A karvezetőnek – A „Ne pusztítsd el” kezdetű ének dallamára – Hangszeres kísérettel – Aszafé – Ének

²Hálát adtunk, ó, Isten, hálát adtunk neked.

Neved közel azokhoz, kik csodáid hirdették.

³„Abban az időben, amit kijelölök,

pártatlanul fogok ítélkezni.

⁴Ha meginog is a föld és minden lakója,

én szilárdítottam meg oszlopait! (Szela)

⁵A kérkedőknek ezt mondtam: »Ne kérkedjetek!«

A gonoszoknak meg: »Ne legyetek fennhéjázók!”

⁶Ne legyetek annyira fennhéjázók,

ne beszéljetek nyakas önteltséggel«!

⁷Mert nem keletről, nem nyugatról,

⁷nem a sivatagból jön a fölmagasztalás.

⁸Mert Isten a bíró:

az egyiket megalázza, a másikat fölmagasztalja.

⁹Bizony serleg van az Úr kezében,

tele habzó, fűszeres borral.

Abból tölt,

és még a seprőjét is le fogják nyelni,

a föld minden gonosza inni fog belőle.

¹⁰Én azonban mindenkor dicséretet mondok,

és muzsikálok Jákob Istenének.

¹¹„Megtöröm a gonoszok hatalmát,

és az igaz hatalma érvényre jut.”