¹A karvezetőnek – Jedutun szerint – Hangszeres kísérettel – Dávidé

²Csak Istenhez fordulva csendesül el a lelkem,

tőle jön szabadulásom.

³Csak ő az én sziklám és szabadulásom,

erősségem, hogy ne ingadozzam módfelett.

⁴Meddig támadtok egyetlen emberre,

meddig akarjátok mindnyájan megölni?

Olyan, mint a düledező városfal

és a bedőlt kerítés!

⁵Csak azon tanácskoznak,

hogy megfosszák rangjától.

Hazugságban telik kedvük,

szájukkal áldanak,

szívükben átkoznak. (Szela)

⁶Csak Istennél csendesülj el, lelkem,

tőle jön reményem.

⁷Csak ő az én sziklám és szabadulásom,

erősségem, nem ingadozom.

⁸Istennél van szabadulásom és dicsőségem,

védelmező sziklám és oltalmam az Isten.

⁹Bízzatok benne mindenkor, emberek,

öntsétek ki előtte szívetek:

Isten a mi oltalmunk! (Szela)

¹⁰Csak lehelet az ember,

hazug látszat a halandó.

Ha mérlegre kerülnek mindannyian,

a leheletnél könnyebbek együttvéve is.

¹¹Ne bízzatok zsarolt javakban,

rablással ne hivalkodjatok!

Ha gyarapszik is vagyonotok,

ne tapadjon hozzá a szívetek!

¹²Egyszer szólt az Isten,

két dolgot értettem meg:

Istennél van az erő,

¹³és nálad van, Uram, a jóság.

Bizony, te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.