¹1 A karvezetőnek – A Mahalath dallama szerint – Maszkil – Dávidé

²Így szól szívében az esztelen:

„Nincsen Isten.”

Pusztítanak, utálatos gonoszságot művelnek.

Nincs, aki jót tesz.

³Isten letekint a mennyből

az emberek fiaira,

hogy lássa, van-e köztük értelmes,

aki keresi Istent:

⁴„Hűtlenek és romlottak mindnyájan,

nincs, aki jót tesz,

nincsen senki sem.

⁵Nem értenek a gonosztevők,

kik felemésztik népem, ahogy a kenyeret eszik,

de Istenhez nem kiáltanak?”

⁶Akkor majd rettegvén rettegnek,

ilyen rettegés nem volt még sohasem.

Mert szétszórja Isten ostromlóid csontjait,

megszégyeníted őket,

mert Isten elvetette őket.

⁷Ki hoz Izraelnek szabadítást Sionból?

Amikor Isten jóra fordítja népe sorsát,

ujjong majd Jákob, és örül Izrael.