¹A karvezetőnek – Kórah fiaié – Al-alamóth – Ének

²Menedékünk és erősségünk az Isten,

biztos segítség nyomorúság idején!

³Ezért nem félünk,

ha megrázkódik is a föld,

és a hegyek a tenger mélyébe zuhannak.

⁴Háboroghatnak, tajtékozhatnak vizei,

tombolásától megrendülhetnek a hegyek. (Szela)

⁵Egy folyó! – Ágai örvendeztetik Isten városát,

a Magasságos szent hajlékait.

⁶Isten lakik benne, nem inog meg,

megsegíti Isten, mikor hajnalodik.

⁷Népek háborogtak, királyságok inogtak,

⁷az Úr mennydörgött: megremeg a föld.

⁸Velünk a seregek Ura,

erős várunk Jákob Istene. (Szela)

⁹Jöjjetek, nézzétek az Úr tetteit,

aki borzongató dolgokat művel a földön.

¹⁰Háborúknak vet véget a föld határáig,

összetör íjat, lándzsát zúz szét,

eléget harci szekereket.

¹¹„Hagyjátok abba, lássátok be: én vagyok az Isten!

Magasztos a népek közt,

magasztos a földön.”

¹²Velünk a seregek Ura,

erős várunk Jákob Istene. (Szela)