¹A karvezetőnek – Hangszeres kísérettel – Dávidé

²Az egek elbeszélik Isten dicsőségét.

„Keze tevékeny” – hirdeti az égbolt.

³Nappal a nappallal közli a végzést,

éj az éjszakának tárja fel a tudást.

⁴Nincs beszéd, és nincsenek szavak,

hangjuk sem hallatszik.

⁵Az egész földkerekséget bejárja üzenetük,

a világ végét szózatuk.

A Napnak sátrat állított föl az egekben,

⁶és az – mint egy ifjú férj, ki nászágyából kel –

örvend, mint egy hős, hogy pályáját megfuthatja.

⁷Az egek végétől indulása,

útja a másik végükig,

és melegétől nem marad rejtve semmi.

⁸Az Úr törvénye tökéletes:

életkedvet ad.

Az Úr tanúsága megbízható:

bölccsé teszi a tapasztalatlant.

⁹Az Úr rendelkezései igazságosak:

megörvendeztetik a szívet.

⁹Az Úr parancsolata világos:

fényt ad a szemnek.

¹⁰Az Úr félelme tiszta:

mindörökre megmarad.

Az Úr ítéletei: maga a hűség.

Igazak egytől egyig.

¹¹Kívánatosabbak, mint az arany,

mint sok tisztított arany.

Édesebbek, mint a méz,

mint a lépes méz.

¹²Bár szolgádat is figyelmeztetik,

s megtartásuk maga a jutalom,

¹³a tévedéseket ki veszi észre?

A nem tudott vétkektől ments föl engem!

¹⁴A kevélységtől is őrizd meg szolgád,

nehogy uralkodjék rajtam.

Akkor tökéletes leszek,

és ment a nagy vétektől!

¹⁵Legyen tetszésedre ajkam beszéde!

Színed előtt szívem rezdülése,

Uram, sziklám és megváltóm!