1Pál – Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, hogy elvezesse a hitre azokat, akiket Isten kiválasztott, hogy megismerjék az igaz vallásossággal összhangban lévő igazságot

2az örök élet reményében, amit Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért,

3és a maga idejében ismertté tette szavával az igehirdetés által, amelyre meghívást kaptam üdvözítő Istenünk rendeléséből –

4Titusznak, a közös hitben igaz fiának: kegyelem és béke Istentől,
Atyánktól és Krisztus Jézustól, Üdvözítőnktől!

5Azért hagytalak Krétán, hogy rendbe szedd az elintézetlenül maradt ügyeket, és ahogy meghagytam neked, minden városban presbitereket állíts szolgálatba.

6Mindegyikük legyen feddhetetlen, feleségéhez hűséges; olyan, akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással, és nem engedetlenek.

7Az elöljárónak ugyanis mint Isten sáfárának feddhetetlennek kell lennie. Ne legyen önkényeskedő, sem indulatos, sem részeges, sem kötekedő, sem haszonleső,

8hanem vendégszerető, minden jóra kész, józan, igazságos, istenfélő és fegyelmezett,

9aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy tudjon buzdítani az egészséges tanítással, és felül tudja bírálni az ellenszegülőket.

10Mert bizony van sok engedetlen, fecsegő és ámító, kiváltképp a körülmetéltek közül.

11Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért olyasmit tanítanak, amit nem szabad.

12Valaki közülük, mi több, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak mindig hazugok, gonosz fenevadak, dologtalan bendők.”

13És ez a vélemény igaz. Éppen ezért szigorúan fedd meg őket, hogy egészséges legyen a hitük,

14és ne hallgassanak zsidó mendemondákra és az igazságtól elfordult emberek előírásaira!

15A tisztáknak minden tiszta, viszont a megmételyezetteknek s a hitetleneknek semmi sem az. Az értelmükben és a lelkiismeretükben van a métely.

16Azt állítják, hogy ismerik Istent, de tetteikkel tagadják. Utálatosak, engedetlenek és bármilyen jó tettre alkalmatlanok.