¹Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember, mert amikor más fölött ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanazt cselekszed, miközben ítélkezel!

²Tudjuk, hogy Isten ítélete igazságos azokkal, akik ilyeneket cselekszenek.

³Azt gondolod, te ember, aki ítélkezel azok fölött, akik ilyeneket cselekszenek, holott magad is ugyanazokat teszed, hogy megmenekülsz Isten ítéletétől?

⁴Vagy megveted jóságának, engedékenységének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy Isten jósága megtérésre ösztönöz téged?

⁵Megátalkodásoddal és megtérésre nem hajló szíveddel haragot gyűjtesz magadnak a harag és Isten igaz ítélete megnyilvánulásának napjára.

⁶Mert mindenkinek tettei szerint fog megfizetni.

⁷Azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre és halhatatlanságra, örök életet ad;

⁸azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a gonoszságnak engedelmeskednek, majd haraggal és dühvel fizet.

⁹Gyötrelem és szorongás lesz a része minden ember lelkének, aki a rosszat cselekszi, zsidónak – elsősorban – és görögnek egyaránt;

¹⁰viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindenkinek, aki a jót cselekszi, zsidónak – elsősorban – és görögnek egyaránt!

¹¹Mert Isten előtt nincs személyválogatás.

¹²Akik ugyanis a Törvény nélkül vétkeztek, a Törvény nélkül vesznek el. Akik a Törvény alatt vétkeztek, azok a Törvény alapján kapják meg majd az ítéletet.

¹³Isten előtt ugyanis nem a Törvény hallgatói igazak, hanem a Törvény megtartói fognak igaznak bizonyulni.

¹⁴Mert amikor a pogányok, akiknek nincs Törvényük, a természet rendje szerint teljesítik a Törvény bizonyos előírásait, akkor ezek, jóllehet nincs Törvényük, önmaguknak szabnak törvényt.

¹⁵Ezzel azt bizonyítják, hogy a Törvény szabta tett be van írva a szívükbe. Erről tanúskodik lelkiismeretük és értelmük, amely hol vádolja, hol felmenti őket

¹⁶azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek rejtett dolgait – evangéliumom szerint – Krisztus Jézus által.

¹⁷Ha pedig te – aki zsidónak nevezed magadat, a Törvényre hagyatkozol, Istennel dicsekszel,

¹⁸ismered akaratát, és meg tudod ítélni, mi a fontos, mert megtanultad a Törvényből –

¹⁹meg vagy győződve arról, hogy a vakok vezetője, a sötétben járók világossága,

²⁰az oktalanok nevelője és az éretlenek tanítója vagy, mivel tiéd a Törvényben az ismeret és az igazság teljessége…

²¹Ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Te, aki hirdeted, hogy ne lopj, lopsz?

²²Te, aki azt mondod, ne törj házasságot, házasságot törsz? Te, aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy?

²³Te, aki a Törvénnyel dicsekszel, a Törvény megszegésével gyalázod Istent?

²⁴Bizony miattatok káromolják Isten nevét a pogányok között, amint meg van írva.

²⁵A körülmetélkedés hasznos, ha megtartod a Törvényt; de ha törvényszegő vagy, akkor körülmetéltséged körülmetéletlenséggé lett.

²⁶Ha pedig a körülmetéletlen megtartja a Törvény rendelkezéseit, vajon nem tekinti Isten a körülmetéletlenségét körülmetéltségnek?

²⁷És aki – noha természet szerint körülmetéletlen – teljesíti a Törvényt, el fog ítélni téged, aki az Írás és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy.

²⁸Mert nem az az igazi zsidó, aki közismerten az, és nem az az igazi körülmetélés, ami a testen látható.

²⁹Az a zsidó, aki nem mutatja, akinek a szíve van körülmetélve, a lélek, és nem a betű szerint: ez részesül dicséretben, nem az emberektől, hanem Istentől.