1Nekünk, erőseknek kötelességünk, hogy az erőtlenek gyöngeségeit hordozzuk, és ne a magunk tetszését keressük.
2Mindegyikünk keresse felebarátja tetszését annak javára és épülésére!
3Hiszen Krisztus sem a maga javát kereste, hanem ahogy írva van: Gyalázóid gyalázkodása engem sért.
4Mert mindazt, amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták, hogy az Írásokból állhatatosságot és bátorítást merítve reménykedjünk.
5Az állhatatosság és a bátorítás Istene pedig adja meg nektek, hogy Jézus Krisztus akarata szerint kölcsönös egyetértés legyen közöttetek,
6hogy egy szívvel s egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk, Jézus Krisztus Istenét és Atyját!
7Fogadjátok el egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott benneteket Isten dicsőségére!
8Én ugyanis ezt mondom: Krisztus a körülmetéltek szolgájává lett Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.
9A népek pedig irgalmáért dicsőítsék Istent, ahogy meg van írva: Ezért magasztallak téged a népek között, és nevednek dicséretet zengek.
10Továbbá ezt mondja: Örvendezzetek, népek, az ő népével együtt!
11Valamint: Dicsérjétek az Urat, minden népek, és dicsőítse őt minden nemzet!
12Izajás pedig így szól: Hajtás sarjad Izájnak, és fölemelkedik, hogy uralkodjék a népeken, és a népek benne reménykednek.
13A reménység Istene pedig töltsön el titeket a hitben teljesen örömmel és békével, hogy a Szentlélek ereje által bővelkedjetek a reményben!
14Ami engem illet, testvérek, meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, elhalmozva ismerettel, képesek arra, hogy egymást figyelmeztessétek.
15Helyenként merészebben írtam nektek, hogy emlékeztesselek titeket a kegyelem alapján, amelyet Isten adott nekem,
16hogy a pogányok között legyek Krisztus Jézus szolgája, és végezzem Isten evangéliumának papi szolgálatát, hogy a pogányok Isten előtt kedves, a Szentlélek által megszentelt áldozattá legyenek.
17Erre büszke vagyok Krisztus Jézusban Isten előtt.
18Ugyanis semmi olyanról nem mernék beszélni, amit nem Krisztus tett általam a pogányok engedelmességéért szóval és tettel,
19jelek és csodák erejével, a Lélek erejével. Így Jeruzsálemtől kezdve egészen Illíriáig mindenfelé hirdettem Krisztus evangéliumát.
20Eközben pedig arra törekedtem, hogy az evangéliumot ne ott hirdessem, ahol Krisztust már ismerik, nehogy idegen alapra építsek,
21hanem ahogy meg van írva: Meglátják őt majd azok, akiknek még nem hirdették, és akik még nem hallották, majd megértik.
22Ez is sokszor akadályozott abban, hogy eljussak hozzátok.
23Most pedig, mivel már nincs munkaterület ezeken a vidékeken számomra, és mivel sok éve vágyódom arra, hogy eljussak hozzátok,
24amikor Hispániába utazom… Remélem ugyanis, hogy átutazóban megláthatlak titeket, és ti fogtok engem oda útnak indítani, ha már előbb egy kissé felüdültem nálatok.
25Most azonban Jeruzsálembe megyek a szentek szolgálatára.
26Makedónia és Akhaia ugyanis jónak látta valamiféle közösséget vállalni a jeruzsálemi szentek szegényeivel.
27Jónak látták, de tartoznak is vele. Hiszen ha a pogányok részesültek az ő lelki javaikban, akkor tartoznak azzal, hogy anyagiakkal szolgálatukra legyenek.
28Amikor ezt elvégeztem, és az eredményt lepecsételve átadtam, rajtatok keresztül Hispániába megyek.
29Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok jövök, Krisztus áldásának teljességével érkezem.
30A mi Urunk, Jézus Krisztus által és a Lélektől való szeretet által kérlek titeket, testvérek, imádságaitokban tusakodjatok velem együtt Isten előtt értem,
31hogy megszabaduljak azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szenteknek;
32hogy aztán majd Isten akaratából örömmel érkezzem hozzátok, és megpihenjek veletek együtt!
33A béke Istene legyen mindnyájatokkal. Ámen.
24Lásd a Róm 2,20 lábjegyzetét.