¹Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában:

²„Térjetek meg, mert közel van a mennyek országa!”

³Ő volt az ugyanis, akiről Izajás így prófétált: Kiáltó hangja szól a pusztában: „Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”

⁴Ez a János teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt.

⁵Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke.

⁶Amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban.

⁷Amikor pedig látta, hogy sok farizeus és szadduceus jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk:
– Viperák fajzatai! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől?

⁸Teremjetek megtéréshez méltó gyümölcsöt,

⁹és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban:
„A mi atyánk Ábrahám!” Mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak.

¹⁰A fejsze pedig már ott van a fák gyökerén! Minden fát, amelyik nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetnek.

¹¹Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek; aki azonban utánam jön, erősebb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket.

¹²Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét. Gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel fogja elégetni.”

¹³Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelje.

¹⁴János azonban próbálta visszatartani:
– Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?

¹⁵Jézus így válaszolt:
– Engedj most! Az illik hozzánk, hogy így teljesítsünk be minden igazságot.
Akkor engedett neki.

¹⁶Miután megkeresztelkedett, Jézus azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke, mint egy galamb, ráereszkedik.

¹⁷És íme, hang szólt a mennyből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”