¹Ezután ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg.

²Együtt voltak Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, Natanael a galileai Kánából, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány.

³Simon Péter így szólt hozzájuk:
– Elmegyek halászni. Erre ők:
– Mi is veled megyünk.
Kimentek, és beszálltak a bárkába, de aznap éjjel semmit sem fogtak.

⁴Amikor megvirradt, Jézus megállt a parton, de a tanítványok nem tudták, hogy ő az.

⁵Jézus ekkor így szólt hozzájuk:
– Gyerekek, nincs valami ennivalótok?
– Nincs – válaszolták.
–

⁶Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, és majd találtok! – mondta nekik.
Kivetették, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt.

⁷Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett:
– Az Úr az!
Amikor Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára vette felsőruháját, mert mezítelen volt, és a tengerbe vetette magát.

⁸A többi tanítvány pedig a bárkán jött ki, magukkal húzva a hallal teli hálót. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire.

⁹Amint kiszálltak a partra, parazsat láttak ott, rajta halat és kenyeret.

¹⁰Jézus így szólt hozzájuk:
– Hozzatok a most fogott halakból!

¹¹Simon Péter beszállt, és kivonta a partra a hálót, amely tele volt nagy halakkal, szám szerint százötvenhárommal; és bár ilyen sok volt, nem szakadt el a háló.
–

¹²Gyertek, egyetek! – mondta nekik Jézus.
A tanítványok közül senki sem merte őt megkérdezni: „Ki vagy te?” Tudták ugyanis, hogy az Úr az.

¹³Jézus tehát odament, vette a kenyeret és adott nekik, s ugyanúgy halat is.

¹⁴Ez már a harmadik alkalom volt, hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül.

¹⁵Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez:
– Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezeket a dolgokat?
– Igen, Uram, te ismered irántad való szeretetemet – válaszolja.
– Legeltesd bárányaimat! – mondta neki.

¹⁶Másodszor is így szólt hozzá:
– Simon, János fia, szeretsz-e engem?
– Igen, Uram, te ismered irántad való szeretetemet – válaszolja.
– Légy pásztora juhaimnak! – mondta neki.

¹⁷Harmadszor is szólt hozzá:
– Simon, János fia, van benned irántam szeretet? Péter elszomorodott, hogy harmadszor kérdezte tőle: „Van benned irántam szeretet?” Ezért ezt mondta neki:
– Uram, te mindent tudsz; te ismered irántad való szeretetemet.
Jézus így szólt hozzá:
– Legeltesd juhaimat!

¹⁸Bizony, bizony, mondom neked, amikor fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.

¹⁹Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti meg majd Istent. E szavak után így szólt hozzá:
– Kövess engem!

²⁰Péter ekkor megfordult, és látta, hogy követi az a tanítvány, akit Jézus szeretett, aki a vacsorán a keblére hajolt, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki elárul téged?”

²¹Őt látva Péter megkérdezte Jézustól:
– Uram, hát vele mi lesz?

²²Jézus így szólt hozzá:
– Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád? Te csak kövess engem!

²³Elterjedt ezért a testvérek között, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Pedig Jézus nem azt mondta neki, „Nem fog meghalni”, hanem ezt: „Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mit tartozik rád?”

²⁴Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz ezekről, és írásba foglalta ezeket, és mi tudjuk, hogy tanúságtétele igaz.

²⁵De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind egytől egyig írásba foglalnák, úgy vélem, hogy maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket.