¹Amit ezek után a mennyben hallottam, olyan volt, mint egy sokaság hatalmas hangja: „Alleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké,

²mert igazságosak és igazak ítéletei. Elítélte a nagy szajhát, aki paráznaságával megrontotta a földet, és megbosszulta rajta szolgái vérét, amit a szajha keze ontott ki.”

³Másodszor is szóltak: „Alleluja! Füstje örökkön-örökké fölfelé száll.”

⁴A huszonnégy vén és a négy élőlény leborult, és imádták Istent, a trónon ülőt, mondván: „Ámen! Alleluja!”

⁵Ekkor hang jött a tróntól: „Dicsőítsétek Istenünket, mind, ti szolgái, akik félitek, kicsik és nagyok!”

⁶Amit hallottam, mint hatalmas tömeg, mint nagy vizek, mint zengő mennydörgés hangja: „Alleluja! Megkezdte uralkodását Urunk, Istenünk, a Mindenható.

⁷Örüljünk, ujjongjunk és dicsőítsük, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült.

⁸Megadatott neki, hogy ragyogó, színtiszta gyolcsba öltözzék.” A gyolcs a szentek igaz tetteit jelenti.

⁹Ezt mondja nekem: „Írd! Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány menyegzői lakomájára!” Majd ezt mondja nekem: „Ezek Isten igaz szavai.”

¹⁰A lába elé borultam, hogy imádjam, de ő így szól: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, akik tanúságot tesznek Jézusról. Az Istent imádd! A Jézus melletti tanúságtételben nyilvánul meg a prófétaság lelke.”

¹¹Láttam, hogy megnyílt a menny. Íme, egy fehér ló, s a rajta ülő neve: Hűséges és Igaz. Igazságosan ítél és harcol.

¹²Szeme, mint a lobogó tűz, fején sok diadém, ráírva a név, amelyet senki sem ismer, csak ő maga.

¹³Vértől csatakos ruha van rajta, s a neve: Isten Igéje.

¹⁴A mennyei seregek fehér lovon kísérik tiszta, fehér gyolcsba öltözve.

¹⁵Szájából éles kard jön elő, hogy lesújtson a népekre. Vasvesszővel pásztorolja majd őket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját.

¹⁶A ruhájára és a combjára egy név van írva: a királyok Királya és az uraknak Ura.

¹⁷Láttam, hogy egy angyal áll a Napban. Nagy hangon kiáltott az ég zenitjén repülő madaraknak:
„Gyertek, gyűljetek össze Isten nagy lakomájára!

¹⁸Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a hősök húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!”

¹⁹Majd láttam, hogy a vadállat és a föld királyai összegyűltek a seregeikkel együtt, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével.

²⁰Ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki a vadállat jelenlétében csodákat tett, és félrevezette velük azokat, akik a vadállat bélyegét viselték, és a szobrát imádták. Elevenen bedobták mind a kettőt a kénköves, tüzes tóba.

²¹A többit megölte a Lovas kardja, amely a szájából jött elő, és az összes madár jóllakott a húsukból.