¹Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban lévő szenteknek, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt:

²kegyelem nektek és béke Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

³Hálát adok Istenemnek feledés nélkül emlékezve rátok,

⁴és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,

⁵mert közösséget vállaltatok velünk az evangéliumban az első naptól fogva mindmáig.

⁶Meg vagyok győződve arról, hogy aki ezt a jó dolgot elkezdte bennetek, be is végzi Krisztus Jézus napjára.

⁷Így kell gondolkodnom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel bilincseimben is és az evangélium védelme s megerősítése közben is mindnyájan velem együtt részesültök a kegyelemben.

⁸Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetével.

⁹Azért imádkozom, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek tudással és átfogó ismerettel;

¹⁰hogy meg tudjátok ítélni, mi számít igazán; hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára,

¹¹és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.

¹²Akarom, hogy tudjátok, testvérek: mindaz, ami velem történt, inkább az evangélium terjedését szolgálja.

¹³Ismertté lett az egész testőrségben és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet,

¹⁴és a testvérek többségének bizalma az Úrban bilincseim által megerősödött, és félelem nélkül hirdetik az igét.

¹⁵Némelyek ugyan irigységből és versengésből, mások azonban jó szándékkal hirdetik Krisztust.

¹⁶Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére vagyok itt,

¹⁷azok pedig versengésből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert azt gondolják, hogy még gyötrelmesebbé teszik bilincseimet.

¹⁸De mit számít?! Mindenképpen – akár hátsó szándékkal, akár őszintén – Krisztust hirdetik, és én örülök ennek.
Sőt a jövőben is örülni fogok,

¹⁹mert tudom, hogy mindez üdvösségemre válik könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által

²⁰várakozásom és reményem szerint, azaz hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem bátorságom töretlen marad, és mint mindenkor, úgy most is megdicsőül testemben Krisztus, akár életben maradok, akár meghalok.

²¹Számomra ugyanis az élet Krisztus, és meghalni nyereség.

²²Ha azonban az életben maradás eredményes munkát jelent számomra, akkor nem tudom, melyiket válasszam.

²³Szorongat ez a kettő: vágyom rá, hogy elköltözzek és Krisztussal legyek, mert ez sokkal jobb mindennél;

²⁴de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak.

²⁵Erről meggyőződve tudom, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal hitben való növekedésetekre és örömötökre;

²⁶hogy amikor ismét eljövök hozzátok, még inkább eltöltsön benneteket a Krisztus Jézusban való büszkeség miattam.

²⁷Egy a fontos, éljetek Krisztus evangéliumához méltón, hogy akár eljövök, és magam is látom, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy szilárdan álltok az egy Lélekben, és egy szívvel küzdötök az evangéliumban való hitért,

²⁸és hogy egyáltalán nem rémüldöztök az ellenfelek miatt. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség előjele. E kiállásotok pedig Istentől való.

²⁹Mert nektek nemcsak az adatott meg, hogy higgyetek Krisztusban, hanem az is, hogy szenvedjetek érte,

³⁰és hogy megvívjátok ugyanazt a harcot, amelyet tőlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok.