1Én, az Öreg, szeretett Gaiusomnak, akit az igazságban szeretek.
2Kedves barátom, imádkozom azért, hogy minden tekintetben jól menjen sorod, miként lelked is jól van.
3Nagy örömömre szolgált, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz.
4Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak.
5Kedves barátom, hitből fakadó magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt.
6Ők tanúságot tesznek az egyház színe előtt szeretetedről. Helyesen cselekszel, ha Istenhez méltó útravalóval bocsátod el őket.
7Mert a Név ügyéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadnak el semmit.
8Nekünk kell tehát őket befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az igazság szolgálatában.
9Írtam a gyülekezetnek, ám Diotrephész, aki elsőbbségre törekszik, nem ismer el bennünket.
10Ezért amikor majd megérkezem, emlékezetbe fogom idézni tetteit, hogy miként rágalmaz minket gonosz szavakkal. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől ő maga nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók, akadályozza ebben, és kizárja őket a gyülekezetből.
11Kedves barátom, ne a rossz példát kövesd, hanem a jót! Aki a jót teszi, Istentől van, aki a rosszat, az nem látta Istent.
12Mindenki tanúságot tesz Démétriosz mellett, még maga az Igazság is. Mi is tanúskodunk, és tudod, hogy tanúságunk igaz.
13Még sok mindent kellene neked írnom, de nem akarom tintával és tollal.
14Remélem, hamarosan látlak, és akkor személyesen beszélhetünk.
15Béke veled! Köszöntenek a barátaid. Köszöntsd barátainkat név szerint!
16Én, az Öreg, szeretett Gaiusomnak, akit az igazságban szeretek.
17Kedves barátom, imádkozom azért, hogy minden tekintetben jól menjen sorod, miként lelked is jól van.
18Nagy örömömre szolgált, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz.
19Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak.
20Kedves barátom, hitből fakadó magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt.
21Ők tanúságot tesznek az egyház színe előtt szeretetedről. Helyesen cselekszel, ha Istenhez méltó útravalóval bocsátod el őket.
22Mert a Név ügyéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadnak el semmit.
23Nekünk kell tehát őket befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az igazság szolgálatában.
24Írtam a gyülekezetnek, ám Diotrephész, aki elsőbbségre törekszik, nem ismer el bennünket.
25Ezért amikor majd megérkezem, emlékezetbe fogom idézni tetteit, hogy miként rágalmaz minket gonosz szavakkal. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől ő maga nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók, akadályozza ebben, és kizárja őket a gyülekezetből.
26Kedves barátom, ne a rossz példát kövesd, hanem a jót! Aki a jót teszi, Istentől van, aki a rosszat, az nem látta Istent.
27Mindenki tanúságot tesz Démétriosz mellett, még maga az Igazság is. Mi is tanúskodunk, és tudod, hogy tanúságunk igaz.
28Még sok mindent kellene neked írnom, de nem akarom tintával és tollal.
29Remélem, hamarosan látlak, és akkor személyesen beszélhetünk.
30Béke veled! Köszöntenek a barátaid. Köszöntsd barátainkat név szerint!