¹Én magam, Pál, Krisztus szelídségére és gyöngédségére kérlek titeket; én, aki szemtől szemben, úgymond, hatástalan vagyok közöttetek, viszont távollétemben erélyes hozzátok;

²kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem, és azzal a magabiztossággal fellépnem, amellyel, úgy gondolom, bátran fel fogok lépni azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy mi test szerint – csupán emberi szempontokat szem előtt tartva – élünk.

³Mert testben élünk ugyan, de nem test szerint hadakozunk.

⁴Hadviselésünk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem Isten szolgálatában erődítmények lerombolására is alkalmasak.

⁵Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és az Isten ismeretével szemben álló minden becsmérlő magatartást, és Krisztus iránti engedelmességre foglyul ejtünk minden szándékot,

⁶és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt a ti engedelmességetek tökéletes lesz.

⁷Azt nézzétek, ami nyilvánvalóan a szemetek előtt van! Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő Krisztusé, azt is fontolja meg, hogy amint ő Krisztusé, ugyanúgy mi is azok vagyunk.

⁸Mert ha még kissé tovább dicsekszem is a hatalmunkkal, amelyet az Úr építésetekre, és nem rombolásotokra adott, nem szégyenülök meg.

⁹Nem akarom ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha levelemmel csak fenyegetnélek titeket.

¹⁰Mert levelei, mondják, hatásosak és erélyesek, személyes fellépése viszont erőtlen, beszéde szánalmas.

¹¹Vegye tudomásul az ilyen, hogy amilyenek vagyunk szóban, a távolból írt leveleinkkel, olyanok leszünk ottlétünkkor tetteinkben is.

¹²Mert nem merjük magunkat azok közé számítani vagy azokhoz hasonlítani, akik önmagukat ajánlgatják, és esztelenül magukhoz mérik és magukhoz hasonlítják önmagukat.

¹³Ellenkezőleg: mi nem mérték nélkül fogunk dicsekedni, hanem annak a határnak a mértéke szerint, amelyet Isten szabott számunkra mértékül, hogy hozzátok is eljussunk.

¹⁴Mert nem megyünk túl a nekünk szabott határon, mintha nem jutottunk volna el hozzátok. Ugyanis mi voltunk az elsők, akik Krisztus evangéliumával hozzátok érkeztünk.

¹⁵Nem dicsekszünk mértéken felül, mások fáradozásával, de reméljük, hogy hitetek megnövekedésével mi is egyre gyarapszunk a számunkra kijelölt munkaterületen,

¹⁶s így a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot, és nem dicsekszünk olyan munkával, amelyet már valaki más elvégzett a számára kijelölt munkaterületen.

¹⁷Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék,

¹⁸mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.