Háladal Isten hűségéért

¹Zsoltár. Ének. Szombatnapra.

²Jó dolog az Urat dicsérni,
nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni,

³hirdetni reggelenként kegyelmedet,
éjjelente hűségedet

⁴tízhúrú hárfával,
énekszóval, lanttal.

⁵Mert tetteiddel megörvendeztettél, Uram,
s ujjongok kezed műveinek.

⁶Milyen nagyok, Uram, műveid,
milyen mélységesek gondolataid!

⁷De az oktalan ember nem ismeri,
s az esztelen nem érti ezt meg.

⁸Amikor elburjánzanak, mint a fű, a bűnösök,
és virágzásnak indulnak, akik gonoszt cselekszenek,
s ez pusztulásukra lesz örökkön örökre.

⁹De te, Uram, fölséges vagy örökké!

¹⁰Mert íme, Uram, a te ellenségeid,
a te ellenfeleid elvesznek,
és akik gonoszat tesznek, mind szétszóródnak.

¹¹De engem erőssé teszel, mint a bivalyt,
s gazdagon elárasztasz olajjal.

¹²Szemem lenézi majd ellenségeimet,
és gonosz támadóimról hallani fog fülem.

¹³Az igaz virul majd, mint a pálma,
és terebélyesedik, mint a Libanon cédrusa.

¹⁴Az Úr házában vannak elültetve,
Istenünk udvaraiban virulnak.

¹⁵Még késő öregségükben is gyümölcsöt hoznak,
bőven teremnek és jól érzik magukat,

¹⁶hirdetve, hogy igazságos az Úr, az én menedékem,
és nincs igazságtalanság benne.

¹⁷

Háladal Isten hűségéért

¹⁸Jó dolog az Urat dicsérni, nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni,

¹⁹hirdetni reggelenként kegyelmedet, éjjelente hűségedet

²⁰tízhúrú hárfával, énekszóval, lanttal.

²¹Mert tetteiddel megörvendeztettél, Uram, s ujjongok kezed műveinek.

²²Milyen nagyok, Uram, műveid, milyen mélységesek gondolataid!

²³De az oktalan ember nem ismeri, s az esztelen nem érti ezt meg.

²⁴Amikor elburjánzanak, mint a fű, a bűnösök, és virágzásnak indulnak, akik gonoszt cselekszenek, s ez pusztulásukra lesz örökkön örökre.

²⁵De te, Uram, fölséges vagy örökké!

²⁶Mert íme, Uram, a te ellenségeid, a te ellenfeleid elvesznek, és akik gonoszat tesznek, mind szétszóródnak.

²⁷De engem erőssé teszel, mint a bivalyt, s gazdagon elárasztasz olajjal.

²⁸Szemem lenézi majd ellenségeimet, és gonosz támadóimról hallani fog fülem.

²⁹Az igaz virul majd, mint a pálma, és terebélyesedik, mint a Libanon cédrusa.

³⁰Az Úr házában vannak elültetve, Istenünk udvaraiban virulnak.

³¹Még késő öregségükben is gyümölcsöt hoznak, bőven teremnek és jól érzik magukat,

³²hirdetve, hogy igazságos az Úr, az én menedékem, és nincs igazságtalanság benne.