A béke királya és az ő országa

¹Salamontól.

²Isten, add át ítéletedet a királynak,

igazságodat a király fiának,

hogy igazságosan ítélje népedet,

és méltányosan szegényeidet.

³Békét teremjenek a hegyek a népnek,

és igazságot a halmok.

⁴Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek,

nyújtson segítséget a szegények fiainak,

és alázza meg az erőszakoskodót.

⁵Éljen, amíg a nap és a hold,

nemzedékről nemzedékre.

⁶Úgy szálljon le, mint az eső a rétre,

és mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet.

⁷Virágozzék napjaiban az igazság

és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik.

⁸Uralkodjék tengertől tengerig,

a folyamtól a földkerekség széléig.

⁹Boruljanak le előtte a sivatag lakói

és ellenségei nyalják a port.

¹⁰Tarzisz királyai és a szigetek hordjanak adományokat,

Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak.

¹¹A föld minden királya hódoljon előtte,

¹¹és legyen minden nemzet a szolgája.

¹²Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált,

és a szűkölködőt, akin senki sem segít.

¹³Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen,

és megszabadítja a szűkölködőket.

¹⁴Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól,

mert szemében drága az ő vérük.

¹⁵Éljen és legyen része Arábia aranyában,

imádkoznak is majd érte mindenkor;

áldják őt minden nap.

¹⁶Bőséggel legyen gabona a földön,

és hullámozzék a hegyek tetején,

mint a Libanon, olyan legyen termése;

A város népe virágozzék mint a rét füve.

¹⁷Áldott legyen neve mindörökre,

maradjon fenn a neve, amíg a nap ragyog!

Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége,

dicsérje őt minden nemzet!

¹⁸Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene,

egyedül ő művel csodákat.

¹⁹Áldott legyen az ő fölséges neve örökre,

teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!

²⁰[Itt végződnek Dávidnak, Izáj fiának zsoltárai.]