Ének Isten győzelméről és uralmáról

¹A karvezetőnek: Dávid zsoltára. Ének.

²Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei,

elfutnak előle, akik gyűlölik őt.

³Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el,

ahogyan a viasz elolvad a tűzön,

Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!

⁴Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt,

és vigadoznak örömükben.

⁵Énekeljetek Istennek,

készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik!

Az Úr az ő neve, ujjongjatok előtte!

⁶Árvák atyja, özvegyek bírája

Isten az ő szentséges hajlékában.

⁷Isten otthont ad az elhagyottnak,

a foglyokat kivezeti a boldog életre,

a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.

⁸Isten, amikor néped élén kivonultál,

amikor a sivatagon áthaladtál,

⁹megremegett a föld,

esőt hullatott az ég,

a Sínai Istenének színe előtt,

Izrael Istenének színe előtt.

¹⁰Bőséges esőt adtál Isten,

örökséged kiszáradt földjét felüdítetted.

¹¹Nyájad megtelepedett rajta,

jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.

¹²Az Úr közli üzenetét;

szüzek serege hozza az örömhírt:

¹³„A seregek királyai futva futnak,

a háznak szépe zsákmányt osztogat.

¹⁴Ti pedig békén pihentek az aklok között,

akárcsak az ezüstszárnyú galambok,

halvány, aranyszínű tollakkal.

¹⁵Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat,

hótól fehérlik a Calmon.”

¹⁶A Básán hegye Isten hegye,

a Básán hegye kimagaslik a hegyormok közül.

¹⁷Mit nézitek irigyen, ti hatalmas hegyek,

a hegyet, amelyen Isten lakóhelyül választott?

Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!

¹⁸Isten harci szekere tízezernél is több,

bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.

¹⁹Fölmentél a magasba, foglyaidat magaddal vitted.

¹⁹Hódolati ajándékként embereket fogadtál el,

hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.

²⁰Áldott legyen az Úr minden nap!

Üdvösségünk Istene gondot visel ránk.

²¹A mi Istenünk szabadító Isten,

és az Úr, a mi Urunk a halálból is kivezet minket.

²²De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét,

a bűneikben járók bozontos koponyáját.

²³Így szól az Úr: „Hazahozlak Básánból,

a tenger fenekéről is visszahozlak,

²⁴hogy lábad vérben gázoljon

és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.”

²⁵Látták, Isten, amint bevonultál,

Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.

²⁶Elöl mennek az énekesek,

utánuk a kobzosok,

középen a leányok kézidobbal.

²⁷„Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent,

ti, akik Izrael forrásából származtok.”

²⁸Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket,

Júda fejedelmei vezéreikkel,

Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.

²⁹Mutasd meg, Isten, hatalmadat,

erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél

³⁰jeruzsálemi templomodból!

Királyok hozzanak neked ajándékot.

³¹Fenyítsd meg a nádas vadját,

a népek borjai között a bikák csordáját:

boruljanak le ezüst kincseikkel.

Szórd szét a háborúra vágyó népeket!

³²Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai,

Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.

³³Föld országai, Istennek énekeljetek,

zengjetek az Úrnak dicséretet,

³⁴aki az egeken, az ősi egeken jár.

Íme, onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.

³⁵Magasztaljátok Isten dicsőségét,

az ő felsége honol Izrael felett,

az ő ereje a fellegek között.

³⁶Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben!

Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének.

Áldott legyen Isten!