Könyörgés szorongattatás idején

1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.

2Hallgasd meg, Isten, esdő könyörgésemet,
szabadítsd meg lelkemet az ellenség félelmétől!

3Oltalmazz meg a gonoszok gyülekezetétől,
a gonosztevők sokaságától!

4Nyelvük, mint a megélesített kard,
keserű beszédük, mint a felajzott íj,

5hogy titkon lenyilazzák az ártatlant.
Le is nyilazzák hirtelen, anélkül, hogy félnének,

6megátalkodnak gonosz szándékukban.
Megegyeznek, hogy tőrt vetnek titokban,
azt mondogatják: »Ki látja meg?«

7Gonoszságokat terveznek
és véghezviszik a kigondolt terveket.
Az ember benseje és szíve kikutathatatlan.

8De Isten lenyilazza őket;
hirtelen megsebesülnek,

9és saját nyelvük lesz romlásukra.
Fejét csóválja mindenki, aki látja őket,

10és félelem fog el minden embert;
Hirdetik Isten tetteit,
és megértik cselekedeteit.

11Örvendezik akkor majd az igaz az Úrban,
benne reménykedik,
és mindnyájan dicsekszenek az igaz szívűek.

12

Könyörgés szorongattatás idején
A karvezetőnek. Dávid zsoltára.

13Hallgasd meg, Isten, esdő könyörgésemet, szabadítsd meg lelkemet az ellenség félelmétől!

14Oltalmazz meg a gonoszok gyülekezetétől, a gonosztevők sokaságától!

15Nyelvük, mint a megélesített kard, keserű beszédük, mint a felajzott íj,

16hogy titkon lenyilazzák az ártatlant. Le is nyilazzák hirtelen, anélkül, hogy félnének,

17megátalkodnak gonosz szándékukban. Megegyeznek, hogy tőrt vetnek titokban, azt mondogatják: »Ki látja meg?«

18Gonoszságokat terveznek és véghezviszik a kigondolt terveket. Az ember benseje és szíve kikutathatatlan.

19De Isten lenyilazza őket; hirtelen megsebesülnek,

20és saját nyelvük lesz romlásukra. Fejét csóválja mindenki, aki látja őket,

21és félelem fog el minden embert; Hirdetik Isten tetteit, és megértik cselekedeteit.

22Örvendezik akkor majd az igaz az Úrban, benne reménykedik, és mindnyájan dicsekszenek az igaz szívűek.