Vágyakozás Isten után

1Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.

2Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok.
Téged szomjaz a lelkem,
utánad sóvárog a testem,
puszta, úttalan, víztelen vidéken.

3Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen,
és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!

4Hisz irgalmad jobb, mint az élet,
ajkam téged dicsér.

5Áldani akarlak, amíg csak élek,
és nevedben emelem fel kezemet.

6Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem,
ujjong az ajkam és dicsér a szám.

7Ha reggelenként rólad elmélkedem,
rád gondolok fekvőhelyemen.

8Hisz te megsegítettél engem,
és szárnyad árnyékában örvendezhetem.

9Lelkem tehozzád tapad,
és jobbod erősen tart engem.

10Akik pedig meg akarják rontani életemet,
lesüllyednek a föld mélységeibe,

11kard hatalmába kerülnek,
sakálok osztályrésze lesznek.

12Örvendezik akkor majd a király Istenben;
Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien,
mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.

13

Vágyakozás Isten után
Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.

14Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. Téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken.

15Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!

16Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.

17Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet.

18Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám.

19Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen.

20Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem.

21Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem.

22Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe,

23kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek.

24Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.