A nagy Király városa

¹Ének. Kóré fiainak zsoltára.

²Nagy az Úr, minden dicséretre méltó

Istenünk városában.

³Pompás magaslat az ő szent hegye,

gyönyörűsége az egész földnek.

Sion hegye messzi észak, a nagy király városa.

⁴Házaiban úgy ismerik Istent, mint menedéket.

⁵Mert íme, a föld királyai összegyűltek és egyesültek.

⁶De ahogy meglátták, ámulatba estek,

megrémültek, megremegtek;

⁷rettegés fogta el őket ott,

és gyötrelem, mint a vajúdó asszonyt.

⁸Hatalmas széllel összetörted

a tarziszi hajókat.

⁹Amint hallottuk, magunk is láttuk,

hogy a seregek Urának városát,

a mi Istenünknek városát

⁹örökre alapította Isten!

¹⁰Megemlékezünk irgalmadról, ó Isten,

templomod belsejében.

¹¹Mint ahogy neved, Isten, dicséreted is

elér a föld végéig;

jobbod telve igazsággal.

¹²Örvendezik Sion hegye,

és Júda leányai ujjongva örülnek

ítéleteidnek, Uram.

¹³Járjátok körül Siont, nézzétek meg,

számláljátok meg tornyait!

¹⁴Tekintsétek meg erődítéseit,

járjátok be házait,

hogy el tudjátok mondani a jövendő nemzedéknek!

¹⁵Valóban ő az Isten, a mi Istenünk örökké, mindörökkön örökké,

ő vezet minket mindörökké!