Segélykiáltás az ellenség fenyegetése idején

¹Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.

²Uram, számosan szorongatnak engem,
és sokan kelnek föl ellenem!

³Sokan mondják rám:
»Nincsen segítsége Istenében!«

⁴Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem,
dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.

⁵Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam,
s szent hegyéről meghallgatott engem.

⁶Aludni tértem, s álomba merültem,
és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.

⁷Nem félek ezernyi néptől,
amely körös-körül rám tör.
Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!

⁸Te arcul csaptad minden ellenségem,
a bűnösök fogát összetörted.

⁹Az Úré a szabadítás,
legyen áldásod népeden!