Segélykiáltás az ellenség fenyegetése idején
1Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.
2Uram, mily sokan szorongatnak engem,
és sokan kelnek föl ellenem!
3Sokan mondják rólam:
„Nincs segítsége Istenében!”
4Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem,
dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.
5Hangos szóval az Úrhoz kiáltottam,
és szent hegyéről meghallgatott engem.
6Nyugovóra tértem, és álomba merültem,
de felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.
7Nem félek ezernyi néptől,
amely körös-körül rám tör.
Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!
8Te arcul csaptad minden ellenségem,
a bűnösök fogát összetörted.
9Az Úré a szabadítás,
áldásod legyen népeden!