Segélykiáltás az ellenség fenyegetése idején

1Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.

2Uram, számosan szorongatnak engem,
és sokan kelnek föl ellenem!

3Sokan mondják rám:
»Nincsen segítsége Istenében!«

4Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem,
dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.

5Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam,
s szent hegyéről meghallgatott engem.

6Aludni tértem, s álomba merültem,
és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.

7Nem félek ezernyi néptől,
amely körös-körül rám tör.
Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!

8Te arcul csaptad minden ellenségem,
a bűnösök fogát összetörted.

9Az Úré a szabadítás,
legyen áldásod népeden!

10

Segélykiáltás az ellenség fenyegetése idején
Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.

11Uram, számosan szorongatnak engem, és sokan kelnek föl ellenem!

12Sokan mondják rám: »Nincsen segítsége Istenében!«

13Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem, dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.

14Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam, s szent hegyéről meghallgatott engem.

15Aludni tértem, s álomba merültem, és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.

16Nem félek ezernyi néptől, amely körös-körül rám tör. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!

17Te arcul csaptad minden ellenségem, a bűnösök fogát összetörted.

18Az Úré a szabadítás, legyen áldásod népeden!