Segélykiáltás az ellenség fenyegetése idején

1Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.

2Uram, számosan szorongatnak engem,
és sokan kelnek föl ellenem!

3Sokan mondják rám:
»Nincsen segítsége Istenében!«

4Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem,
dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.

5Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam,
s szent hegyéről meghallgatott engem.

6Aludni tértem, s álomba merültem,
és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.

7Nem félek ezernyi néptől,
amely körös-körül rám tör.
Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!

8Te arcul csaptad minden ellenségem,
a bűnösök fogát összetörted.

9Az Úré a szabadítás,
legyen áldásod népeden!