Az Úr bevonul szentélyébe
1Zsoltár Dávidtól.
Az Úr bevonul szentélyébe
Az Úré a föld és mind, ami betölti,
Az Úr bevonul szentélyébe
a földkerekség és minden lakója.
2Mert ő alapozta a tengerekre,
és megerősítette a folyóvizek fölött.
3Ki mehet fel az Úr hegyére?
Ki állhat meg az ő szent helyén?
4Az, akinek a keze ártatlan, akinek a szíve tiszta,
aki nem adja hiábavalóságra a lelkét,
és aki nem esküszik hamisan.
5Az nyer áldást az Úrtól,
és megigazulást szabadító Istenétől.
6Ez az őt keresők nemzedéke,
6amely arcát kutatja Jákob Istenének.
7Emeljétek föl fejeteket, kapuk,
táruljatok fel, örök kapuk,
hadd vonuljon be a dicsőség királya!
8Ki a dicsőség királya?
Az erős és hatalmas Úr,
az Úr, aki hatalmas a csatákban.
9Emeljétek föl fejeteket kapuk,
táruljatok fel, örök kapuk,
hadd vonuljon be a dicsőség királya!
10Ki a dicsőség királya?
A seregek Ura,
ő a dicsőség királya.