Könyörgés a bűnöktől való szabadulásért
1Dávid zsoltára.
Könyörgés a bűnöktől való szabadulásért
Uram, tehozzád kiáltok, siess hozzám,
Könyörgés a bűnöktől való szabadulásért
figyelj szavamra, amikor hozzád kiáltok!
2Szálljon imádságom színed elé, mint a tömjénfüst,
kezem felemelése mint esti áldozat.
3Állíts, Uram, őrzőt a szájam elé,
vigyázd ajkam kapuját.
4Ne engedd, hogy szívem a gonoszra hajoljon,
bűnös mesterkedésekre,
a gonosztevőkkel együtt!
Részem se legyen abban, amit ők szeretnek.
5Ha az igaz megfedd, irgalom az, még ha korhol is;
5olaj a fejemnek még a feddése is.
A bűnösök gonoszságával szemben én még inkább imádkozom.
6Ha majd bíráik kemény kézbe kerülnek,
akkor értik meg, milyen szelídek voltak szavaim.
7Mint a földből kiszántott és széthasított rögök,
úgy hullanak csontjaik az alvilág torkába.
8Uram, Uram, a szemem rád tekint,
tebenned remélek, ne vedd el életem!
9Őrizz meg engem a tőrtől, amit nekem vetettek,
a gonosztevők csapdáitól!
10A bűnösök saját hálójukba esnek,
én azonban átmegyek rajta!