Hálaének Isten igéjéért

¹ALLELUJA!
Boldogok, akiknek útja szeplőtelen,
akik az Úr törvénye szerint járnak!

²Boldogok, akik kutatják parancsolatait,
s teljes szívvel keresik őt!

³Nem követnek el gonoszságot,
hanem az ő útjain járnak.

⁴Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet
gondosan meg kell tartani.

⁵Bár arra irányulnának útjaim,
hogy megtartsam törvényedet!

⁶Akkor nem szégyenülök meg,
ha ügyelek minden parancsodra.

⁷Tiszta szívből hálát adok neked,
hogy megismertem igazságos végzéseidet.

⁸Megtartom rendeléseidet,
ne hagyj el engem sohasem!

⁹Hogy őrzi meg tisztán útját az ifjú?
Úgy, hogy megtartja igéidet.

¹⁰Teljes szívemből kereslek téged,
ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek.

¹¹Szívembe rejtem igéidet,
hogy ne vétkezzem ellened.

¹²Áldott vagy te, Uram!
taníts meg engem rendeleteidre!

¹³Ajkammal hirdetem
szád minden végzését.

¹⁴Parancsolataid útjában gyönyörködöm,
jobban, mint minden gazdagságban.

¹⁵Rendeleteiddel foglalkozom,
utaidon elmélkedem.

¹⁶Törvényeidben gyönyörködöm,
igéidről meg nem feledkezem.

¹⁷Tégy jót szolgáddal, adj nekem életet,
hogy megtartsam igéidet.

¹⁸Nyisd meg szemem, hadd szemléljem
a csodákat törvényedben.

¹⁹Idegen vagyok én e földön,
ne rejtsd el parancsaidat előlem.

²⁰Lelkem epedve óhajtja
ítéleteidet minden időben.

²¹Te megdorgálod a kevélyeket,
átkozottak, akik parancsaidtól eltérnek!

²²Vedd el rólam a szégyent és a gyalázatot,
hiszen parancsolataidat kerestem.

²³Ha fejedelmek összeülnek és tanakodnak ellenem,
szolgád törvényeiden gondolkodik.

²⁴Valóban parancsolataidról elmélkedem,
és rendeleteid adnak tanácsot nekem.

²⁵Földhöz ragadt az én lelkem,
kelts életre engem ígéreted szerint!

²⁶Feltárom előtted útjaimat, ó hallgass meg,
taníts meg törvényeidre engem!

²⁷Oktass rendeleteid útjára,
hogy gondolkodjam csodáidon!

²⁸Lelkem elbágyad a gondtól,
erősíts meg igéiddel engem.

²⁹Tartsd távol tőlem a gonoszság útját,
és törvényed szerint irgalmazz nekem!

³⁰Az igazság útját választottam,
ítéleteidről meg nem feledkezem.

³¹Parancsolataidhoz ragaszkodom, Uram,
ne hagyj szégyent érnem!

³²Törvényeid útján futok,
mert te bátorítod szívemet.

³³Oktass engem, Uram, törvényeid útjára,
hogy mindenkor csak azt kutassam!

³⁴Adj értelmet, hogy törvényedet vizsgáljam,
és teljes szívemből megtartsam!

³⁵Vezess engem parancsaid ösvényére,
mert benne lelem kedvemet!

³⁶Hajtsd szívemet parancsolataidra,
és ne a kapzsiságra!

³⁷Fordítsd el szememet, hiúságot ne nézzen,
éltess engem a te utadon!

³⁸Teljesítsd szolgádnak, amit neki ígértél,
hisz fél téged!

³⁹Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok,
hisz gyönyörűségesek végzéseid!

⁴⁰Íme, én kívánom rendeleteidet,
igazságod által adj nekem életet!

⁴¹Szálljon rám, Uram, kegyelmed,
szabadításod, amint megmondtad,

⁴²hadd feleljek meg azoknak, akik gyaláznak engem,
hiszen bízom igéidben.

⁴³Ne vedd el számtól az igazság szavát sohasem,
hisz nagyon bízom ítéleteidben,

⁴⁴és szüntelen megtartom törvényedet,
mindenkor és minden időben.

⁴⁵Tágas úton járok,
mert rendeleteidet kutatom.

⁴⁶Parancsolataidról királyok előtt beszélek,
és nem szégyenülök meg.

⁴⁷Törvényeidről elmélkedem,
mert szeretem őket.

⁴⁸Parancsaid felé emelem kezemet, mert kedvesek nekem,
és gondolkodom rendeleteiden.

⁴⁹Emlékezzél meg szavadról, melyet szolgádnak mondtál,
amellyel reménységet nyújtottál nekem.

⁵⁰Nyomorúságomban ez vigasztal engem,
mert igéd életet ad nekem.

⁵¹A kevélyek nagyon gúnyolnak engem,
de én nem térek el törvényedtől.

⁵²Örök ítéleteidre gondolok, Uram,
és megvigasztalódom.

⁵³Harag vesz rajtam erőt a bűnösök miatt,
akik elhagyják törvényedet.

⁵⁴De énekek nekem a te parancsolataid
zarándokságom helyén.

⁵⁵Éjjel is nevedre gondolok, Uram,
és megőrzöm törvényedet.

⁵⁶Az az én osztályrészem,
hogy rendeleteidet megtartom.

⁵⁷Mondom, Uram: Az az osztályrészem,
hogy teljesítsem törvényedet.

⁵⁸Teljes szívemből könyörgök előtted,
irgalmazz nekem, amint megígérted.

⁵⁹Megfontolom útjaimat,
és lábamat parancsolataid felé irányítom.

⁶⁰Kész vagyok és nem vonakodom,
hogy rendeleteidet megtartsam.

⁶¹Gonoszok kötelékei vesznek körül engem,
de törvényeidről nem feledkezem meg.

⁶²Éjfélkor is felkelek, hogy hálát adjak neked
igazságos ítéleteidért.

⁶³Társa vagyok mindazoknak, akik félnek téged,
és megtartják rendeleteidet.

⁶⁴Tele van, Uram, a föld kegyelmeddel,
igazságaidra taníts meg engem.

⁶⁵Jót tettél, Uram, szolgádnak,
amint megmondtad.

⁶⁶Taníts jóra, okosságra, tudományra,
mert hiszek parancsaidban.

⁶⁷Amíg megalázás nem ért, tévelyegtem,
most azonban teljesítem immár, amit elrendeltél.

⁶⁸Jóságos vagy te: jóvoltodban
taníts meg engem rendeleteidre.

⁶⁹A hatalmasok álnokságokat gondolnak ki ellenem,
de én teljes szívvel megtartom parancsaidat.

⁷⁰Az ő szívük megalvadt, mint a zsír,
én azonban törvényeidben gyönyörködöm.

⁷¹Javamra válik, hogy megaláztál engem,
hogy megtanuljam igazságaidat.

⁷²Szád törvénye nekem többet ér
mint ezernyi arany és ezüst.

⁷³Kezed teremtett és formált engem,
adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaidat.

⁷⁴Örvendezve néznek engem, akik téged félnek,
mert erősen bízom szavaidban.

⁷⁵Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazságosak,
és méltán aláztál meg engem.

⁷⁶Vigasztaljon meg engem irgalmad,
miként szolgádnak ígérted.

⁷⁷Szálljon rám irgalmad, hogy éljek,
mert törvényedről elmélkedem.

⁷⁸Érje szégyen a kevélyeket,
mert ők csalárdul gonoszat művelnek ellenem,
én azonban elmélkedem rendeleteiden.

⁷⁹Forduljanak hozzám, akik téged félnek,
és parancsolataidat ismerik.

⁸⁰Szívem szeplőtelen legyen rendeleteid szerint,
hogy meg ne szégyenüljek.

⁸¹Lelkem epedve várja segítségedet,
erősen bízom igédben.

⁸²Szemem epedve várja igédet,
kérdem: »Mikor vigasztalsz meg engem?«

⁸³Olyan vagyok, mint tömlő a füstben,
de nem feledkezem meg törvényeidről.

⁸⁴Meddig kell még várnia szolgádnak?
Mikor mondasz ítéletet üldözőim felett?

⁸⁵Vermet ásnak nekem a kevélyek,
akik nem törvényed szerint élnek.

⁸⁶Minden parancsod igazság;
Csalárdul üldöznek: segíts meg engem!

⁸⁷Kevés híja, hogy a földről el nem emésztenek,
de én nem hagytam el rendeleteidet.

⁸⁸Adj irgalmad szerint életet nekem,
hogy szád parancsolatait megőrizzem.

⁸⁹Uram, örökkön örökké
áll a mennyben a te igéd.

⁹⁰Nemzedékről nemzedékre tart a te hűséged,
szilárd alapokra helyezted a földet.

⁹¹Rendelésed szerint áll fenn máig,
mert neked szolgál minden.

⁹²Ha nem törvényed volna gyönyörűségem,
akkor talán nyomorúságomban elvesztem volna.

⁹³Sohasem feledem rendeleteidet,
mert általuk adsz életet nekem.

⁹⁴Tied vagyok, ments meg engem,
mert parancsaidat kutatom.

⁹⁵Lesnek rám a bűnösök, hogy elveszejtsenek,
de én törvényedre figyelek.

⁹⁶Látom, hogy minden tökéletesség véges,
de a te parancsolatod bizony megmarad.

⁹⁷Mennyire szeretem, Uram, törvényedet!
Egész nap róla elmélkedem.

⁹⁸Ellenségeimnél bölcsebbé tettél parancsolatoddal,
mert mindenkor velem van.

⁹⁹Minden oktatómnál értelmesebb lettem,
mert törvényedről elmélkedem.

¹⁰⁰Az öregeknél értelmesebb lettem,
mert rendeleteidet megfogadtam.

¹⁰¹Minden gonosz úttól távol tartom lábamat,
hogy megtartsam szavaidat.

¹⁰²Rendeleteidtől nem térek el,
mert te szabsz törvényt nekem.

¹⁰³Milyen édesek igéid ínyemnek,
jobban ízlenek számnak, mint a méz.

¹⁰⁴Parancsaid értelmet adnak nekem,
azért gyűlölöm én a gonoszság minden útját.

¹⁰⁵A te igéd lámpás a lábamnak,
s ösvényeimnek fényesség.

¹⁰⁶Esküszöm és fogadom,
hogy megtartom igazságos döntéseidet.

¹⁰⁷Teljes megalázás ért engem, Uram,
kelts életre, amint megígérted.

¹⁰⁸Leld, Uram, kedvedet szám önkéntes fogadalmaiban,
és végzéseidre taníts meg engem.

¹⁰⁹Életem kezemben hordom szüntelen,
de törvényedet el nem felejtem.

¹¹⁰A bűnösök tőrt vetnek nekem,
de rendeleteidtől el nem tévelyedtem.

¹¹¹Örökségül nyertem parancsolataidat mindörökké,
ezért szívem bennük leli örömét.

¹¹²Törvényeid megtartására hajlítom szívemet
mindig és mindörökké.

¹¹³Gyűlölöm az istenteleneket,
és szeretem törvényedet.

¹¹⁴Oltalmam és pajzsom te vagy,
erősen bízom ígéretedben.

¹¹⁵Távozzatok tőlem, gonoszok,
mert Istenem parancsait kutatom!

¹¹⁶Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek,
s ne hagyd, hogy megszégyenüljek reménységemben!

¹¹⁷Segíts meg, hogy megszabaduljak,
és mindig törvényeden elmélkedjem!

¹¹⁸Megveted mind, akik rendeleteidtől eltérnek,
mert szándékaik gonoszak.

¹¹⁹Mint salakot, elveted a föld minden bűnösét,
azért szeretem parancsolataidat.

¹²⁰Szent borzalommal tölti el testemet az irántad való félelem,
félek ítéleteidtől.

¹²¹Igazat és helyeset cselekszem,
ne szolgáltass ki azoknak, akik szorongatnak engem!

¹²²Vállalj kezességet szolgád javára,
hogy el ne nyomjanak engem a kevélyek.

¹²³Szemem epedve várja üdvösségedet,
és igazságos igédet.

¹²⁴Bánj szolgáddal irgalmad szerint,
és törvényeidre taníts meg engem!

¹²⁵Szolgád vagyok én, adj értelmet nekem,
hogy parancsolataidat megismerjem.

¹²⁶Uram, itt az ideje a cselekvésnek,
mert megszegik törvényedet!

¹²⁷Azért szeretem én parancsaidat
az aranynál, a színaranynál is jobban.

¹²⁸Azért követem minden parancsolatodat,
és minden hamis utat gyűlölök.

¹²⁹Parancsolataid csodásak!
Lelkem azért tanulmányozza őket.

¹³⁰Igéid megértése világosságot ad,
és értelmesekké teszi az együgyűeket.

¹³¹Lélegzetvételre nyitom a szám,
parancsaid után kívánkozom.

¹³²Fordulj felém és könyörülj rajtam,
miként azokon szoktál, akik nevedet szeretik.

¹³³Irányítsd lépteimet igéid szerint,
hogy semmiféle hamisság ne uralkodjék rajtam.

¹³⁴Ments meg engem az emberek erőszakosságaitól,
hogy rendeleteidet megtartsam.

¹³⁵Derítsd fel szolgád fölött arcodat,
ismertesd meg velem rendelkezéseidet!

¹³⁶Szemem patakokban ontja a könnyet,
mert törvényedet nem tartják meg.

¹³⁷Igazságos vagy, uram,
és ítéleted igaz!

¹³⁸Parancsolataidat igazságodban rendelted el,
és nagyon nagy hűségedben.

¹³⁹Buzgóságom elsorvaszt engem,
mert ellenségeim elfeledik igéidet.

¹⁴⁰Szavad kiáll minden tűzpróbát,
azért szereti azt szolgád.

¹⁴¹Kicsiny vagyok én és megvetett,
de rendelkezéseidről meg nem feledkezem.

¹⁴²Igazságod örökre igazság,
és törvényed igazmondás.

¹⁴³Érjen bár elnyomás és szorongatás engem,
parancsolataidról elmélkedem.

¹⁴⁴Törvényeid igazak örökre,
adj nekem értelmet, hogy életem legyen.

¹⁴⁵Teljes szívemből kiáltok, Uram, hallgass meg engem,
követem rendeléseidet!

¹⁴⁶Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem,
és teljesítem parancsaidat!

¹⁴⁷A hajnal előtt kelek és kiáltok,
mert szavaidban erősen bízom.

¹⁴⁸Virradat előtt hozzád emelem szememet,
hogy igéidről elmélkedjem.

¹⁴⁹Hallgasd meg, Uram, szavamat irgalmasságod szerint,
és tarts életben engem ítéleted szerint.

¹⁵⁰Közel vannak gonosz céljukhoz üldözőim,
törvényedtől azonban messze távolodtak.

¹⁵¹De te, Uram, közelemben vagy,
és minden parancsod igazság.

¹⁵²Rég tudom, hogy parancsolataidat
örök időkre alapítottad.

¹⁵³Lásd meg nyomorúságomat és szabadíts meg engem,
mert nem felejtem el törvényedet.

¹⁵⁴Ítéld meg ügyemet és ments meg engem,
éltess engem, amint megígérted!

¹⁵⁵A bűnösöktől távol van a segítség,
mert ők nem keresték törvényeidet.

¹⁵⁶Uram, nagy a te irgalmad,
éltess engem ítéleted szerint!

¹⁵⁷Sokan vannak, akik üldöznek és szorongatnak engem,
de parancsolataidtól el nem tántorodom.

¹⁵⁸Látom a törvényszegőket és undorodom,
mert nem tartják meg igéidet.

¹⁵⁹Lásd meg, Uram, hogy rendeleteidet szeretem,
tartsd meg életemet irgalmasságod szerint!

¹⁶⁰A te igéd csupa igazság,
s örökre szól igazságod minden ítélete.

¹⁶¹Fejedelmek üldöznek ok nélkül engem,
de szívem csak a te igédtől fél.

¹⁶²Úgy örvendek ígéreteidnek,
mint aki sok zsákmányra tesz szert.

¹⁶³Megvetem és gyűlölöm a gonoszságot,
de szeretem a te törvényedet.

¹⁶⁴Naponkint hétszer mondok dicséretet neked
igazságos ítéleteidért.

¹⁶⁵Nagy a békéje azoknak, akik szeretik törvényedet,
ők nem botlanak el semmiben sem.

¹⁶⁶Uram, szabadításodat várom,
és szeretem parancsaidat.

¹⁶⁷Parancsolataidat megőrzi lelkem,
és nagyon szereti.

¹⁶⁸Megtartom parancsaidat és rendeleteidet,
mert színed előtt ismeretes minden utam.

¹⁶⁹Könyörgésem jusson színed elé, Uram,
szavad szerint adj értelmet nekem!

¹⁷⁰Kérésem hatoljon színed elé,
igéd szerint ments meg engem!

¹⁷¹Áradjon ajkamról a dicséret,
mert megtanítasz rendeleteidre.

¹⁷²Hirdesse nyelvem szavadat,
mert parancsod igazság.

¹⁷³Kezed legyen segítségemre,
mert rendeleteidet választottam.

¹⁷⁴Szabadításod után vágyódom, Uram,
és törvényedben gyönyörködöm.

¹⁷⁵Hadd éljen a lelkem, hogy téged dicsérjen,
s ítéleteid segítsenek meg engem.

¹⁷⁶Elveszett juhként tévelygek; Keresd meg szolgádat,
mert nem felejtettem el parancsaidat.

¹⁷⁷

Hálaének Isten igéjéért

¹⁷⁸Boldogok, akik kutatják parancsolatait, s teljes szívvel keresik őt!

¹⁷⁹Nem követnek el gonoszságot, hanem az ő útjain járnak.

¹⁸⁰Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet gondosan meg kell tartani.

¹⁸¹Bár arra irányulnának útjaim, hogy megtartsam törvényedet!

¹⁸²Akkor nem szégyenülök meg, ha ügyelek minden parancsodra.

¹⁸³Tiszta szívből hálát adok neked, hogy megismertem igazságos végzéseidet.

¹⁸⁴Megtartom rendeléseidet, ne hagyj el engem sohasem!

¹⁸⁵Hogy őrzi meg tisztán útját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igéidet.

¹⁸⁶Teljes szívemből kereslek téged, ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek.

¹⁸⁷Szívembe rejtem igéidet, hogy ne vétkezzem ellened.

¹⁸⁸Áldott vagy te, Uram! taníts meg engem rendeleteidre!

¹⁸⁹Ajkammal hirdetem szád minden végzését.

¹⁹⁰Parancsolataid útjában gyönyörködöm, jobban, mint minden gazdagságban.

¹⁹¹Rendeleteiddel foglalkozom, utaidon elmélkedem.

¹⁹²Törvényeidben gyönyörködöm, igéidről meg nem feledkezem.

¹⁹³Tégy jót szolgáddal, adj nekem életet, hogy megtartsam igéidet.

¹⁹⁴Nyisd meg szemem, hadd szemléljem a csodákat törvényedben.

¹⁹⁵Idegen vagyok én e földön, ne rejtsd el parancsaidat előlem.

¹⁹⁶Lelkem epedve óhajtja ítéleteidet minden időben.

¹⁹⁷Te megdorgálod a kevélyeket, átkozottak, akik parancsaidtól eltérnek!

¹⁹⁸Vedd el rólam a szégyent és a gyalázatot, hiszen parancsolataidat kerestem.

¹⁹⁹Ha fejedelmek összeülnek és tanakodnak ellenem, szolgád törvényeiden gondolkodik.

²⁰⁰Valóban parancsolataidról elmélkedem, és rendeleteid adnak tanácsot nekem.

²⁰¹Földhöz ragadt az én lelkem, kelts életre engem ígéreted szerint!

²⁰²Feltárom előtted útjaimat, ó hallgass meg, taníts meg törvényeidre engem!

²⁰³Oktass rendeleteid útjára, hogy gondolkodjam csodáidon!

²⁰⁴Lelkem elbágyad a gondtól, erősíts meg igéiddel engem.

²⁰⁵Tartsd távol tőlem a gonoszság útját, és törvényed szerint irgalmazz nekem!

²⁰⁶Az igazság útját választottam, ítéleteidről meg nem feledkezem.

²⁰⁷Parancsolataidhoz ragaszkodom, Uram, ne hagyj szégyent érnem!

²⁰⁸Törvényeid útján futok, mert te bátorítod szívemet.

²⁰⁹Oktass engem, Uram, törvényeid útjára, hogy mindenkor csak azt kutassam!

²¹⁰Adj értelmet, hogy törvényedet vizsgáljam, és teljes szívemből megtartsam!

²¹¹Vezess engem parancsaid ösvényére, mert benne lelem kedvemet!

²¹²Hajtsd szívemet parancsolataidra, és ne a kapzsiságra!

²¹³Fordítsd el szememet, hiúságot ne nézzen, éltess engem a te utadon!

²¹⁴Teljesítsd szolgádnak, amit neki ígértél, hisz fél téged!

²¹⁵Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, hisz gyönyörűségesek végzéseid!

²¹⁶Íme, én kívánom rendeleteidet, igazságod által adj nekem életet!

²¹⁷Szálljon rám, Uram, kegyelmed, szabadításod, amint megmondtad,

²¹⁸hadd feleljek meg azoknak, akik gyaláznak engem, hiszen bízom igéidben.

²¹⁹Ne vedd el számtól az igazság szavát sohasem, hisz nagyon bízom ítéleteidben,

²²⁰és szüntelen megtartom törvényedet, mindenkor és minden időben.

²²¹Tágas úton járok, mert rendeleteidet kutatom.

²²²Parancsolataidról királyok előtt beszélek, és nem szégyenülök meg.

²²³Törvényeidről elmélkedem, mert szeretem őket.

²²⁴Parancsaid felé emelem kezemet, mert kedvesek nekem, és gondolkodom rendeleteiden.

²²⁵Emlékezzél meg szavadról, melyet szolgádnak mondtál, amellyel reménységet nyújtottál nekem.

²²⁶Nyomorúságomban ez vigasztal engem, mert igéd életet ad nekem.

²²⁷A kevélyek nagyon gúnyolnak engem, de én nem térek el törvényedtől.

²²⁸Örök ítéleteidre gondolok, Uram, és megvigasztalódom.

²²⁹Harag vesz rajtam erőt a bűnösök miatt, akik elhagyják törvényedet.

²³⁰De énekek nekem a te parancsolataid zarándokságom helyén.

²³¹Éjjel is nevedre gondolok, Uram, és megőrzöm törvényedet.

²³²Az az én osztályrészem, hogy rendeleteidet megtartom.

²³³Mondom, Uram: Az az osztályrészem, hogy teljesítsem törvényedet.

²³⁴Teljes szívemből könyörgök előtted, irgalmazz nekem, amint megígérted.

²³⁵Megfontolom útjaimat, és lábamat parancsolataid felé irányítom.

²³⁶Kész vagyok és nem vonakodom, hogy rendeleteidet megtartsam.

²³⁷Gonoszok kötelékei vesznek körül engem, de törvényeidről nem feledkezem meg.

²³⁸Éjfélkor is felkelek, hogy hálát adjak neked igazságos ítéleteidért.

²³⁹Társa vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és megtartják rendeleteidet.

²⁴⁰Tele van, Uram, a föld kegyelmeddel, igazságaidra taníts meg engem.

²⁴¹Jót tettél, Uram, szolgádnak, amint megmondtad.

²⁴²Taníts jóra, okosságra, tudományra, mert hiszek parancsaidban.

²⁴³Amíg megalázás nem ért, tévelyegtem, most azonban teljesítem immár, amit elrendeltél.

²⁴⁴Jóságos vagy te: jóvoltodban taníts meg engem rendeleteidre.

²⁴⁵A hatalmasok álnokságokat gondolnak ki ellenem, de én teljes szívvel megtartom parancsaidat.

²⁴⁶Az ő szívük megalvadt, mint a zsír, én azonban törvényeidben gyönyörködöm.

²⁴⁷Javamra válik, hogy megaláztál engem, hogy megtanuljam igazságaidat.

²⁴⁸Szád törvénye nekem többet ér mint ezernyi arany és ezüst.

²⁴⁹Kezed teremtett és formált engem, adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaidat.

²⁵⁰Örvendezve néznek engem, akik téged félnek, mert erősen bízom szavaidban.

²⁵¹Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazságosak, és méltán aláztál meg engem.

²⁵²Vigasztaljon meg engem irgalmad, miként szolgádnak ígérted.

²⁵³Szálljon rám irgalmad, hogy éljek, mert törvényedről elmélkedem.

²⁵⁴Érje szégyen a kevélyeket, mert ők csalárdul gonoszat művelnek ellenem, én azonban elmélkedem rendeleteiden.

²⁵⁵Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és parancsolataidat ismerik.

²⁵⁶Szívem szeplőtelen legyen rendeleteid szerint, hogy meg ne szégyenüljek.

²⁵⁷Lelkem epedve várja segítségedet, erősen bízom igédben.

²⁵⁸Szemem epedve várja igédet, kérdem: »Mikor vigasztalsz meg engem?«

²⁵⁹Olyan vagyok, mint tömlő a füstben, de nem feledkezem meg törvényeidről.

²⁶⁰Meddig kell még várnia szolgádnak? Mikor mondasz ítéletet üldözőim felett?

²⁶¹Vermet ásnak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek.

²⁶²Minden parancsod igazság; Csalárdul üldöznek: segíts meg engem!

²⁶³Kevés híja, hogy a földről el nem emésztenek, de én nem hagytam el rendeleteidet.

²⁶⁴Adj irgalmad szerint életet nekem, hogy szád parancsolatait megőrizzem.

²⁶⁵Uram, örökkön örökké áll a mennyben a te igéd.

²⁶⁶Nemzedékről nemzedékre tart a te hűséged, szilárd alapokra helyezted a földet.

²⁶⁷Rendelésed szerint áll fenn máig, mert neked szolgál minden.

²⁶⁸Ha nem törvényed volna gyönyörűségem, akkor talán nyomorúságomban elvesztem volna.

²⁶⁹Sohasem feledem rendeleteidet, mert általuk adsz életet nekem.

²⁷⁰Tied vagyok, ments meg engem, mert parancsaidat kutatom.

²⁷¹Lesnek rám a bűnösök, hogy elveszejtsenek, de én törvényedre figyelek.

²⁷²Látom, hogy minden tökéletesség véges, de a te parancsolatod bizony megmarad.

²⁷³Mennyire szeretem, Uram, törvényedet! Egész nap róla elmélkedem.

²⁷⁴Ellenségeimnél bölcsebbé tettél parancsolatoddal, mert mindenkor velem van.

²⁷⁵Minden oktatómnál értelmesebb lettem, mert törvényedről elmélkedem.

²⁷⁶Az öregeknél értelmesebb lettem, mert rendeleteidet megfogadtam.

²⁷⁷Minden gonosz úttól távol tartom lábamat, hogy megtartsam szavaidat.

²⁷⁸Rendeleteidtől nem térek el, mert te szabsz törvényt nekem.

²⁷⁹Milyen édesek igéid ínyemnek, jobban ízlenek számnak, mint a méz.

²⁸⁰Parancsaid értelmet adnak nekem, azért gyűlölöm én a gonoszság minden útját.

²⁸¹A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség.

²⁸²Esküszöm és fogadom, hogy megtartom igazságos döntéseidet.

²⁸³Teljes megalázás ért engem, Uram, kelts életre, amint megígérted.

²⁸⁴Leld, Uram, kedvedet szám önkéntes fogadalmaiban, és végzéseidre taníts meg engem.

²⁸⁵Életem kezemben hordom szüntelen, de törvényedet el nem felejtem.

²⁸⁶A bűnösök tőrt vetnek nekem, de rendeleteidtől el nem tévelyedtem.

²⁸⁷Örökségül nyertem parancsolataidat mindörökké, ezért szívem bennük leli örömét.

²⁸⁸Törvényeid megtartására hajlítom szívemet mindig és mindörökké.

²⁸⁹Gyűlölöm az istenteleneket, és szeretem törvényedet.

²⁹⁰Oltalmam és pajzsom te vagy, erősen bízom ígéretedben.

²⁹¹Távozzatok tőlem, gonoszok, mert Istenem parancsait kutatom!

²⁹²Támogass engem ígéreted szerint, hogy éljek, s ne hagyd, hogy megszégyenüljek reménységemben!

²⁹³Segíts meg, hogy megszabaduljak, és mindig törvényeden elmélkedjem!

²⁹⁴Megveted mind, akik rendeleteidtől eltérnek, mert szándékaik gonoszak.

²⁹⁵Mint salakot, elveted a föld minden bűnösét, azért szeretem parancsolataidat.

²⁹⁶Szent borzalommal tölti el testemet az irántad való félelem, félek ítéleteidtől.

²⁹⁷Igazat és helyeset cselekszem, ne szolgáltass ki azoknak, akik szorongatnak engem!

²⁹⁸Vállalj kezességet szolgád javára, hogy el ne nyomjanak engem a kevélyek.

²⁹⁹Szemem epedve várja üdvösségedet, és igazságos igédet.

³⁰⁰Bánj szolgáddal irgalmad szerint, és törvényeidre taníts meg engem!

³⁰¹Szolgád vagyok én, adj értelmet nekem, hogy parancsolataidat megismerjem.

³⁰²Uram, itt az ideje a cselekvésnek, mert megszegik törvényedet!

³⁰³Azért szeretem én parancsaidat az aranynál, a színaranynál is jobban.

³⁰⁴Azért követem minden parancsolatodat, és minden hamis utat gyűlölök.

³⁰⁵Parancsolataid csodásak! Lelkem azért tanulmányozza őket.

³⁰⁶Igéid megértése világosságot ad, és értelmesekké teszi az együgyűeket.

³⁰⁷Lélegzetvételre nyitom a szám, parancsaid után kívánkozom.

³⁰⁸Fordulj felém és könyörülj rajtam, miként azokon szoktál, akik nevedet szeretik.

³⁰⁹Irányítsd lépteimet igéid szerint, hogy semmiféle hamisság ne uralkodjék rajtam.

³¹⁰Ments meg engem az emberek erőszakosságaitól, hogy rendeleteidet megtartsam.

³¹¹Derítsd fel szolgád fölött arcodat, ismertesd meg velem rendelkezéseidet!

³¹²Szemem patakokban ontja a könnyet, mert törvényedet nem tartják meg.

³¹³Igazságos vagy, uram, és ítéleted igaz!

³¹⁴Parancsolataidat igazságodban rendelted el, és nagyon nagy hűségedben.

³¹⁵Buzgóságom elsorvaszt engem, mert ellenségeim elfeledik igéidet.

³¹⁶Szavad kiáll minden tűzpróbát, azért szereti azt szolgád.

³¹⁷Kicsiny vagyok én és megvetett, de rendelkezéseidről meg nem feledkezem.

³¹⁸Igazságod örökre igazság, és törvényed igazmondás.

³¹⁹Érjen bár elnyomás és szorongatás engem, parancsolataidról elmélkedem.

³²⁰Törvényeid igazak örökre, adj nekem értelmet, hogy életem legyen.

³²¹Teljes szívemből kiáltok, Uram, hallgass meg engem, követem rendeléseidet!

³²²Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem, és teljesítem parancsaidat!

³²³A hajnal előtt kelek és kiáltok, mert szavaidban erősen bízom.

³²⁴Virradat előtt hozzád emelem szememet, hogy igéidről elmélkedjem.

³²⁵Hallgasd meg, Uram, szavamat irgalmasságod szerint, és tarts életben engem ítéleted szerint.

³²⁶Közel vannak gonosz céljukhoz üldözőim, törvényedtől azonban messze távolodtak.

³²⁷De te, Uram, közelemben vagy, és minden parancsod igazság.

³²⁸Rég tudom, hogy parancsolataidat örök időkre alapítottad.

³²⁹Lásd meg nyomorúságomat és szabadíts meg engem, mert nem felejtem el törvényedet.

³³⁰Ítéld meg ügyemet és ments meg engem, éltess engem, amint megígérted!

³³¹A bűnösöktől távol van a segítség, mert ők nem keresték törvényeidet.

³³²Uram, nagy a te irgalmad, éltess engem ítéleted szerint!

³³³Sokan vannak, akik üldöznek és szorongatnak engem, de parancsolataidtól el nem tántorodom.

³³⁴Látom a törvényszegőket és undorodom, mert nem tartják meg igéidet.

³³⁵Lásd meg, Uram, hogy rendeleteidet szeretem, tartsd meg életemet irgalmasságod szerint!

³³⁶A te igéd csupa igazság, s örökre szól igazságod minden ítélete.

³³⁷Fejedelmek üldöznek ok nélkül engem, de szívem csak a te igédtől fél.

³³⁸Úgy örvendek ígéreteidnek, mint aki sok zsákmányra tesz szert.

³³⁹Megvetem és gyűlölöm a gonoszságot, de szeretem a te törvényedet.

³⁴⁰Naponkint hétszer mondok dicséretet neked igazságos ítéleteidért.

³⁴¹Nagy a békéje azoknak, akik szeretik törvényedet, ők nem botlanak el semmiben sem.

³⁴²Uram, szabadításodat várom, és szeretem parancsaidat.

³⁴³Parancsolataidat megőrzi lelkem, és nagyon szereti.

³⁴⁴Megtartom parancsaidat és rendeleteidet, mert színed előtt ismeretes minden utam.

³⁴⁵Könyörgésem jusson színed elé, Uram, szavad szerint adj értelmet nekem!

³⁴⁶Kérésem hatoljon színed elé, igéd szerint ments meg engem!

³⁴⁷Áradjon ajkamról a dicséret, mert megtanítasz rendeleteidre.

³⁴⁸Hirdesse nyelvem szavadat, mert parancsod igazság.

³⁴⁹Kezed legyen segítségemre, mert rendeleteidet választottam.

³⁵⁰Szabadításod után vágyódom, Uram, és törvényedben gyönyörködöm.

³⁵¹Hadd éljen a lelkem, hogy téged dicsérjen, s ítéleteid segítsenek meg engem.

³⁵²Elveszett juhként tévelygek; Keresd meg szolgádat, mert nem felejtettem el parancsaidat.