Tökéletes kiengesztelődés Istennel

1Mivel tehát a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája, ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják.

2Nemde felhagytak volna az áldozatok bemutatásával, ha az imádók egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé bűntudatuk?

3De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben bűneikre.

4Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.

5Ezért mondta, amikor a világba jött:
»Áldozatot és ajándékot nem akartál,
de testet alkottál nekem;

6az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked.

7Akkor azt mondtam: Íme, eljövök –
a könyvtekercsben meg van írva rólam –
hogy megtegyem, Isten, a te akaratodat!«

8Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény szerint mutatnak be.

9Akkor azt mondta: »Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat«. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa.(Zsolt 40,7-9G)

10Ezzel az akarattal nyertük el a megszentelést Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.

11Minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket;

12ő pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké Isten jobbján ül,

13arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék.(Zsolt 110,1)

14Mert egy áldozattal mindörökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

15Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután így szólt:

16»Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe írom azokat,(Jer 31,33G)

17és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem«.(Jer 31,34G)

18Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat.

A hit útja: 10,19-13,19

A hit megvallása

19Mivel tehát bízunk abban, testvérek, hogy Jézus vére által bemegyünk a szentélybe:

20ő új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül.

21Miután van főpapunk Isten háza fölött,

22járuljunk oda igaz szívvel a hit teljességében, hintsük meg és tisztítsuk meg szívünket a rossz lelkiismerettől, és mossuk le testünket tiszta vízzel.

23Tartsunk ki rendületlenül reménységünk megvallása mellett – mert hűséges az, aki az ígéreteket tette –,

24és figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzduljunk,

25ne hagyjuk el összejövetelünket, mint némelyek szokták, hanem bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább látjátok a napot közeledni.

Óvás az elpártolástól

26Mert ha szántszándékkal vétkezünk, miután az igazság ismeretét elnyertük, nincs már többé áldozat a bűnökért,

27csak a rettenetes ítélet várása és a tűz heve, amely megemészti az ellenszegülőket(Iz 26,11)

28Ha valaki Mózes törvényét elveti, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kell halnia.(MTörv 17,6)

29Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, mely által megszentelődött, megszentségteleníti, s a kegyelem Lelkét kigúnyolja?(Kiv 24,8)

30Mert ismerjük azt, aki így szólt: »Enyém a bosszú, én majd megfizetek!« És ismét: »Az Úr ítéletet tart népe felett«.(MTörv 32,35-36)

31Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!

Figyelmeztetés a kitartásra

32Emlékezzetek vissza a hajdani napokra, amikor, miután megvilágosodtatok, a szenvedések kemény küzdelmét álltátok ki,

33s részint gyalázásokban és szorongatásokban látványul szolgáltatok, részint pedig azoknak, akikkel így bántak, társai lettetek.

34Mert részetek volt a foglyok szenvedésében, és javaitok elrablását is örömmel viseltétek, tudva, hogy jobb és maradandó javatok van.

35Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, mert nagy lesz annak a jutalma.

36Béketűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát megtegyétek, s elnyerjétek az ígéretet.

37Mert még egy kis idő,
s az, aki eljövendő, eljön és nem késik.
(Iz 26,20; Hab 2,3G)

38Az én igazam a hit által élni fog;
de ha meghátrál,
a lelkem nem leli benne kedvét
.
(Hab 2,4G)

39Mi azonban nem vagyunk a meghátrálás gyermekei a romlásra, hanem a hité az élet elnyerésére.

40

Tökéletes kiengesztelődés Istennel
Mivel tehát a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája, ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják.

41Nemde felhagytak volna az áldozatok bemutatásával, ha az imádók egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé bűntudatuk?

42De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben bűneikre.

43Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.

44Ezért mondta, amikor a világba jött: »Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem;

45az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked.

46Akkor azt mondtam: Íme, eljövök – a könyvtekercsben meg van írva rólam – hogy megtegyem, Isten, a te akaratodat!«

47Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény szerint mutatnak be.

48Akkor azt mondta: »Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat«. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa.

49Ezzel az akarattal nyertük el a megszentelést Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.

50Minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket;

51ő pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké Isten jobbján ül,

52arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék.

53Mert egy áldozattal mindörökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

54Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután így szólt:

55»Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe írom azokat,

56és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem«.

57Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat.

58

A hit útja: 10,19-13,19
A hit megvallása
Mivel tehát bízunk abban, testvérek, hogy Jézus vére által bemegyünk a szentélybe:

59ő új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül.

60Miután van főpapunk Isten háza fölött,

61járuljunk oda igaz szívvel a hit teljességében, hintsük meg és tisztítsuk meg szívünket a rossz lelkiismerettől, és mossuk le testünket tiszta vízzel.

62Tartsunk ki rendületlenül reménységünk megvallása mellett – mert hűséges az, aki az ígéreteket tette –,

63és figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzduljunk,

64ne hagyjuk el összejövetelünket, mint némelyek szokták, hanem bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább látjátok a napot közeledni.

65

Óvás az elpártolástól
Mert ha szántszándékkal vétkezünk, miután az igazság ismeretét elnyertük, nincs már többé áldozat a bűnökért,

66csak a rettenetes ítélet várása és a tűz heve, amely megemészti az ellenszegülőket.

67Ha valaki Mózes törvényét elveti, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kell halnia.

68Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, mely által megszentelődött, megszentségteleníti, s a kegyelem Lelkét kigúnyolja?

69Mert ismerjük azt, aki így szólt: »Enyém a bosszú, én majd megfizetek!« És ismét: »Az Úr ítéletet tart népe felett«.

70Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!

71

Figyelmeztetés a kitartásra
Emlékezzetek vissza a hajdani napokra, amikor, miután megvilágosodtatok, a szenvedések kemény küzdelmét álltátok ki,

72s részint gyalázásokban és szorongatásokban látványul szolgáltatok, részint pedig azoknak, akikkel így bántak, társai lettetek.

73Mert részetek volt a foglyok szenvedésében, és javaitok elrablását is örömmel viseltétek, tudva, hogy jobb és maradandó javatok van.

74Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, mert nagy lesz annak a jutalma.

75Béketűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát megtegyétek, s elnyerjétek az ígéretet.

76Mert még egy kis idő, s az, aki eljövendő, eljön és nem késik.

77Az én igazam a hit által élni fog; de ha meghátrál, a lelkem nem leli benne kedvét.

78Mi azonban nem vagyunk a meghátrálás gyermekei a romlásra, hanem a hité az élet elnyerésére.