Káin és Ábel

¹Az ember aztán megismerte feleségét, Évát. Az fogant, megszülte Káint, és így szólt: »Embert kaptam Istentől!«

²Majd ismét szült: az öccsét, Ábelt. Ábel juhpásztor volt, Káin pedig földműves.

³Történt pedig számos nap múltán, hogy Káin ajándékot mutatott be az Úrnak a föld gyümölcséből.

⁴Ábel is áldozott nyája elsőszülötteiből és azok kövérjéből. Az Úr rátekintett Ábelre és ajándékaira,

⁵de Káinra és ajándékaira nem tekintett. Nagy haragra gerjedt erre Káin, és lehorgasztotta a fejét.

⁶Ám az Úr azt mondta neki: »Miért gerjedtél haragra, s miért horgasztod le a fejed?

⁷Nemde ha jól cselekszel, jutalmat nyersz, de ha rosszul, legott az ajtóban leselkedik a bűn! Kíván téged, de te uralkodj rajta!«

⁸Mindazonáltal Káin azt mondta Ábelnek, a testvérének: »Menjünk ki!« Amikor kint voltak a mezőn, Káin rátámadt testvérére, Ábelre, és megölte.

⁹Azt mondta ekkor az Úr Káinnak: »Hol van Ábel, a testvéred?« Ő így felelt: »Nem tudom. Talán bizony őrzője vagyok én a testvéremnek?«

¹⁰Azt mondta erre neki: »Mit műveltél? Testvéred vérének szava hozzám kiált a földről.

¹¹Ezért légy átkozott e földön, amely megnyitotta száját, s befogadta öcséd vérét kezedből!

¹²Ha műveled, ne adja meg neked gyümölcsét! Kóbor bujdosó légy a földön!«

¹³Azt mondta erre Káin az Úrnak: »Nagyobb az én gonoszságom, hogysem viselhetném.

¹⁴Íme, ma kivetsz engem e föld színéről, el kell takarodnom színed elől, s kóbor bujdosó lesz belőlem a földön: így bárki megölhet, aki rám talál!«

¹⁵Azt mondta erre az Úr neki: »Korántsem lesz úgy, sőt bárki, aki megöli Káint, hétszeresen bűnhődik!« Jelt is tett az Úr Káinra, hogy meg ne ölje senki sem, aki rátalál.

¹⁶Eltávozott erre Káin az Úr színe elől, és bujdosóként lakott Nód földjén, Édentől keletre.

Káin utódai

¹⁷Káin aztán megismerte feleségét, s az fogant, és megszülte Hénokot. Majd várost épített, s azt elnevezte a fia nevéről Hénoknak.

¹⁸Hénok aztán nemzette Irádot, Irád pedig nemzette Mehujaélt, Mehujaél pedig nemzette Matuzsálemet, Matuzsálem pedig nemzette Lámeket.

¹⁹Ez két feleséget vett: az egyiknek a neve Áda, a másiknak a neve Cilla.

²⁰Áda megszülte Jábelt: ez lett a sátorlakók és a pásztorok atyja.

²¹Öccsét Jubálnak hívták: ez lett a lantosok és a furulyások atyja.

²²Cilla is szült: Tubálkaint, aki kovács lett, és mindenféle réz- és vasmunkának művese. Tubálkain nővére Noéma volt.

²³Lámek azt mondta a feleségeinek:
»Áda és Cilla, halljátok szavamat
Lámek feleségei, hallgassátok szózatomat:
Megöltem sebemért egy férfit,
Sérülésemért egy ifjút:

²⁴Hétszeres a bosszú Káinért:
De hetvenhétszeres Lámekért!«

Szet utódai

²⁵Ádám megismerte még a feleségét, s az fiút szült, és elnevezte Szetnek, mondván: »Másik magzatot adott nekem Isten Ábel helyett, akit megölt Káin!«

²⁶Szetnek szintén született fia, ezt Enósnak nevezte el; ő kezdte segítségül hívni az Úr nevét.