A bűn elterjedése a földön: 3,1-5,32
A bűnbeesés
1A kígyó azonban ravaszabb volt a föld minden állatánál, amelyet az Úr Isten alkotott. Azt mondta az asszonynak: „Valóban azt mondta nektek Isten, hogy a kert egyetlen fájáról se egyetek?”
2Az asszony azt felelte neki: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk.
3A kert közepén levő fa gyümölcséről mondta Isten, hogy ne együnk belőle, és ne nyúljunk hozzá, nehogy meghaljunk.”
4A kígyó erre azt mondta az asszonynak: „Semmiképp sem haltok meg!
5Isten jól tudja, hogy azon a napon, amelyen esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és rossznak tudói!”
6Az asszony látta, hogy a fa táplálkozásra alkalmas, tekintetre szép és csábít a tudás megszerzésére. Vett a gyümölcséből, evett, adott a férjének is, aki vele volt, és az is evett.
7Erre megnyílt mindkettőjük szeme. Észrevették, hogy mezítelenek, ezért fügefaleveleket fűztek egybe, és kötényeket készítettek maguknak.
8S amint meghallották az Úr Isten szavát, aki a kertben járkált az alkony hűvösén, az ember és a felesége elrejtőztek a kert fái közé az Úr Isten színe elől.
9Az Úr Isten azonban szólította az embert: „Hol vagy?”
10Az így válaszolt: „Hallottam hangodat a kertben, és féltem, mert mezítelen vagyok, ezért elrejtőztem.”
11Erre megkérdezte tőle: „Ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy? Talán ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam neked, hogy ne egyél?”
12Az ember azt felelte: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, azért ettem.”
13Az Úr Isten ekkor megkérdezte az asszonyt: „Miért tetted ezt?” Ő így felelt: „A kígyó rászedett, azért ettem.”
14Ekkor az Úr Isten így szólt a kígyóhoz:
„Mivel ezt tetted, légy átkozott
minden állat és a mező minden vadja között;
a hasadon járj,
és port egyél életed minden napján!
15Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé,
a te ivadékod és az ő ivadéka közé.
Ő széttiporja fejedet,
te pedig a sarkát mardosod.”
16Az asszonynak pedig azt mondta:
16„Megsokasítom gyötrelmeidet
és terhességed kínjait!
Fájdalommal szüld a gyermekeket!
Vágyakozni fogsz a férfi után,
és ő uralkodni fog rajtad!”
17Ádámnak pedig azt mondta:
„Mivel hallgattál feleséged szavára,
és ettél a fáról,
amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél,
átkozott legyen a föld miattad!
Fáradozva élj belőle
életed minden napján!
18Teremjen az neked tövist és bogáncsot,
és edd csak a föld növényeit!
19Arcod verejtékével edd kenyeredet,
míg vissza nem térsz a földbe,
amelyből vétettél,
– mert por vagy, és visszatérsz a porba!”
20Az ember elnevezte a feleségét Évának, mert ő lett az anyja minden élőnek.
21Az Úr Isten ezután bőr köntösöket készített az embernek és a feleségének. Felöltöztette őket,
22és azt mondta az Úr Isten: „Íme, az ember olyanná lett, mint egy közülünk: tud jót és rosszat. Most aztán nehogy kinyújtsa a kezét, vegyen az élet fájáról is, egyen, és örökké éljen!”
23Ezért aztán kiküldte őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett.
24Amikor kiűzte az embert, az Éden kertjétől keletre kerubokat és villogó lángpallost állított, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat.