A próféta panasza

1Jaj nekem, mert olyanná lettem,
mint aki kalászt megy szedni aratás után,
vagy mint aki böngészni akar szüret után!
Nincs többé ennivaló fürt,
hiába vágyódik koránérő fügére a lelkem!

2Eltűntek a jámborok a földről,
és nincs igaz az emberek között;
mindenki vér után les,
mindenki hálóval vadássza atyjafiát.

3Kezük kész tenni a rosszat:
a fejedelem követel,
s a bíró a fizetség szerint ítél;
lelke vágyát mondja ki a főember,
és elcsavarják az ügyeket.

4A legjobb is olyan közöttük,
mint a szedertövis,
és az igaz is olyan,
mint a sövény tüskéje.
A te őrállóid napja, meglátogatásod eljött;
most lesz az ő pusztulásuk!

5Ne higgyetek a jó barátnak,
és ne bízzatok a jó ismerősben;
még attól is, aki kebleden nyugszik,
őrizd szájad zárait!

6Mert a fiú gyalázattal illeti atyját,
és a leány felkel anyja ellen,
a meny a napa ellen,
és ellensége az embernek a saját házanépe.

7Én azonban az Úrra tekintek,
várom szabadító Istenemet,
meghallgat engem az én Istenem.

További jövendölések: 7,8-20

Jeruzsálem reménye

8Ne örvendezzél rajtam, ellenségem!
Ha el is estem, felkelek;
ha sötétségben ülök is,
az Úr a világosságom!

9Az Úr haragját hordozom,
mert vétkeztem ellene;
de majd megítéli ügyemet,
és igazságot szolgáltat nekem.
Kivezet engem a napfényre,
és én meglátom igazságosságát.

10Látja majd ezt ellenségem,
és szégyen borítja el őt,
aki most így szól hozzám:
»Hol van az Úr, a te Istened?«
Szemem látja majd őt,
amint lám összetapossák, mint az utcák sarát!

A város újjáépítése

11Eljön a nap, amikor felépülnek falaid,
azon a napon messze lesz a határ.

12Azon a napon majd mindenki hozzád siet
Asszíriából és Egyiptom városaiból,
Egyiptomból és a folyó mellől,
az egyik tengertől a másik tengerig,
az egyik hegységtől a másik hegységig;

13és a föld pusztasággá lesz lakói miatt,
és tetteik gyümölcse miatt.

Jeruzsálem dicsősége

14Legeltesd botoddal népedet,
örökséged nyáját,
mely magányosan lakik az erdőségben,
a kertek közepén.
Legeljék Básánt és Gileádot,
mint a hajdankor napjaiban.

15Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről,
csodálatos dolgokat mutatok majd neki.

16Látják majd ezt a nemzetek,
és szégyent vallanak minden hatalmukkal.
Kezüket szájukra teszik,
és fülük megsiketül.

17Nyalják majd a port, mint a kígyók,
mint a föld csúszómászói;
reszketve bújnak elő palotáikból,
Istenünktől reszketnek, és félnek téged.

18Melyik isten hasonló hozzád,
aki megbocsátod a gonoszságot,
és elengeded örökrészed maradékainak bűnét?
Nem folytatja tovább haragját,
mert az irgalmasságot szereti.

19Ismét irgalmaz Ő majd nekünk;
leveszi rólunk gonoszságainkat,
s a tenger mélyére veti minden bűnünket.

20Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt,
irgalmasságot Ábrahám iránt,
amint megesküdtél atyáinknak
a hajdankor napjaiban.

21

A próféta panasza
Jaj nekem, mert olyanná lettem, mint aki kalászt megy szedni aratás után, vagy mint aki böngészni akar szüret után! Nincs többé ennivaló fürt, hiába vágyódik koránérő fügére a lelkem!

22Eltűntek a jámborok a földről, és nincs igaz az emberek között; mindenki vér után les, mindenki hálóval vadássza atyjafiát.

23Kezük kész tenni a rosszat: a fejedelem követel, s a bíró a fizetség szerint ítél; lelke vágyát mondja ki a főember, és elcsavarják az ügyeket.

24A legjobb is olyan közöttük, mint a szedertövis, és az igaz is olyan, mint a sövény tüskéje. A te őrállóid napja, meglátogatásod eljött; most lesz az ő pusztulásuk!

25Ne higgyetek a jó barátnak, és ne bízzatok a jó ismerősben; még attól is, aki kebleden nyugszik, őrizd szájad zárait!

26Mert a fiú gyalázattal illeti atyját, és a leány felkel anyja ellen, a meny a napa ellen, és ellensége az embernek a saját házanépe.

27Én azonban az Úrra tekintek, várom szabadító Istenemet, meghallgat engem az én Istenem.

28

További jövendölések: 7,8-20
Jeruzsálem reménye Ne örvendezzél rajtam, ellenségem! Ha el is estem, felkelek; ha sötétségben ülök is, az Úr a világosságom!

29Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; de majd megítéli ügyemet, és igazságot szolgáltat nekem. Kivezet engem a napfényre, és én meglátom igazságosságát.

30Látja majd ezt ellenségem, és szégyen borítja el őt, aki most így szól hozzám: »Hol van az Úr, a te Istened?« Szemem látja majd őt, amint lám összetapossák, mint az utcák sarát!

31A város újjáépítése Eljön a nap, amikor felépülnek falaid, azon a napon messze lesz a határ.

32Azon a napon majd mindenki hozzád siet Asszíriából és Egyiptom városaiból, Egyiptomból és a folyó mellől, az egyik tengertől a másik tengerig, az egyik hegységtől a másik hegységig;

33és a föld pusztasággá lesz lakói miatt, és tetteik gyümölcse miatt.

34Jeruzsálem dicsősége Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, mely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén. Legeljék Básánt és Gileádot, mint a hajdankor napjaiban.

35Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről, csodálatos dolgokat mutatok majd neki.

36Látják majd ezt a nemzetek, és szégyent vallanak minden hatalmukkal. Kezüket szájukra teszik, és fülük megsiketül.

37Nyalják majd a port, mint a kígyók, mint a föld csúszómászói; reszketve bújnak elő palotáikból, Istenünktől reszketnek, és félnek téged.

38Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded örökrészed maradékainak bűnét? Nem folytatja tovább haragját, mert az irgalmasságot szereti.

39Ismét irgalmaz Ő majd nekünk; leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket.

40Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt, irgalmasságot Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak a hajdankor napjaiban.