JAKAB LEVELE
Címzés és köszöntés: 1,1
1Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek!
A kísértések és az ima: 1,2-18
2Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek,
3hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása álhatatosságot szerez.
4Az álhatatosság pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és hibátlanok legyetek.
5Ha pedig valaki közületek szűkölködik bölcsességben, kérje azt Istentől, aki mindenkinek bőven ad, szemrehányás nélkül meg fogja adni neki.
6De ne kételkedve, hanem hittel kérje, mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, amelyet a szél fölver, és ide-oda hajszol.
7Az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól,
8hiszen kettős lelkű és minden útján állhatatlan ember.
9Az alacsony sorsú testvér azzal dicsekedjék, hogy Isten felmagasztalta,
10a gazdag viszont azzal, hogy megalázta, mert el fog tűnni, mint a fű virága.
11Fölkelt ugyanis a nap perzselő hevével, kiszárította a füvet, lehullott a virága, s tönkrement a színpompája; így fog a gazdag is elhervadni az ő útján.
12Boldog az az ember, aki a próbatételt elviseli, mert ha hűnek találják, elnyeri az élet koronáját, amelyet Isten az őt szeretőknek megígért.
13Senki se mondja, amikor kísértést szenved, hogy »Isten kísért«, mert Istent nem lehet rosszra kísérteni, és ő sem kísért senkit.
14Mindenkit, aki kísértésbe esik, a saját kívánsága vezeti félre és csábítja a rosszra.
15A kívánság pedig, mihelyt megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha elkövetik, halált okoz.
16Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim!
17Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a fényességek Atyjától származik, akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
18Szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének.
Figyelmeztetések és intelmek: 1,19- 5,12
19Szeretett testvéreim, ti is tudjátok! Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, s késedelmes a haragra!
20Mert haragjában nem azt teszi az ember, ami Isten előtt igazságos.
21Azért vessetek el minden tisztátalanságot és a különféle gonoszságokat, és fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket.
22Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva.
23Mert ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli;
24ha megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt.
25Aki azonban gondosan beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad abban, s annak nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog lesz tette által.
26Ha pedig valaki vallásosnak tartja magát, de nem fékezi a nyelvét, hanem megcsalja saját szívét, annak hiábavaló a vallásossága.
27Mert ez a tiszta és szeplőtlen vallásosság az Isten és Atya előtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket szorongattatásukban, és önmagunkat szeplőtelenül megőrizni ettől a világtól.
28Katolikus levelek
JAKAB LEVELE
Címzés és köszöntés: 1,1
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek!
29A kísértések és az ima: 1,2-18
Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek,
30hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása álhatatosságot szerez.
31Az álhatatosság pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és hibátlanok legyetek.
32Ha pedig valaki közületek szűkölködik bölcsességben, kérje azt Istentől, aki mindenkinek bőven ad, szemrehányás nélkül meg fogja adni neki.
33De ne kételkedve, hanem hittel kérje, mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, amelyet a szél fölver, és ide-oda hajszol.
34Az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól,
35hiszen kettős lelkű és minden útján állhatatlan ember.
36Az alacsony sorsú testvér azzal dicsekedjék, hogy Isten felmagasztalta,
37a gazdag viszont azzal, hogy megalázta, mert el fog tűnni, mint a fű virága.
38Fölkelt ugyanis a nap perzselő hevével, kiszárította a füvet, lehullott a virága, s tönkrement a színpompája; így fog a gazdag is elhervadni az ő útján.
39Boldog az az ember, aki a próbatételt elviseli, mert ha hűnek találják, elnyeri az élet koronáját, amelyet Isten az őt szeretőknek megígért.
40Senki se mondja, amikor kísértést szenved, hogy »Isten kísért«, mert Istent nem lehet rosszra kísérteni, és ő sem kísért senkit.
41Mindenkit, aki kísértésbe esik, a saját kívánsága vezeti félre és csábítja a rosszra.
42A kívánság pedig, mihelyt megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha elkövetik, halált okoz.
43Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim!
44Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a fényességek Atyjától származik, akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.
45Szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének.
46Figyelmeztetések és intelmek: 1,19- 5,12
Az Ige igaz hallgatói
Szeretett testvéreim, ti is tudjátok! Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, s késedelmes a haragra!
47Mert haragjában nem azt teszi az ember, ami Isten előtt igazságos.
48Azért vessetek el minden tisztátalanságot és a különféle gonoszságokat, és fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket.
49Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva.
50Mert ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli;
51ha megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt.
52Aki azonban gondosan beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad abban, s annak nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog lesz tette által.
53Ha pedig valaki vallásosnak tartja magát, de nem fékezi a nyelvét, hanem megcsalja saját szívét, annak hiábavaló a vallásossága.
54Mert ez a tiszta és szeplőtlen vallásosság az Isten és Atya előtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket szorongattatásukban, és önmagunkat szeplőtelenül megőrizni ettől a világtól.