¹Sikerre vezette vállalkozásaikat
szent próféta vezetése mellett:

²átkeltek lakatlan pusztaságon,
és sivár helyeken ütöttek sátort.

³Ellenálltak ellenségeknek,
s megbosszulták magukat ellenfeleiken.

⁴Szomjúságukban segítségül hívtak Téged,
és vizet kaptak a meredek sziklából,
szomjukat oltották a kemény kőszálból.

⁵ Amivel ellenségeik bűnhődtek, amikor nem volt innivalójuk,
Izrael fiai annak bőségében örvendeztek,

⁶s az nekik, amikor szűkölködtek, jótéteményül szolgált.

⁷Mert a ki nem apadó folyó forrás vize helyett
embervért adtál a gonoszoknak.

⁸Amíg azok megfogyatkoztak,
büntetésül a megölt kisdedekért,
ezeknek váratlanul bőséges vizet adtál,

⁹és megmutattad az akkori szomjúsággal,
hogyan magasztalod fel a tieidet
és pusztítod el ellenségeiket.

¹⁰Amikor ugyanis megpróbáltatás érte őket,
bár csak enyhe feddésben volt részük,
megtudták, milyen kínokat szenvedtek a harag sújtotta gonoszok.

¹¹Azokat ugyanis, mint intő atya, próbára tetted,
ezeket pedig, mint szigorú király, kérdőre vontad és elkárhoztattad.

¹²Távol tőlük és jelenlétükben egyaránt kínt szenvedtek,

¹³mert kétszeres bánat fogta el őket,
és sóhajtottak, amikor a múltakra emlékeztek,

¹⁴mert amikor hallották, hogy az, ami nekik bűnhődés,
amazoknak javára szolgált, tudomást szereztek az Úrról,
és csodálták az események végét.

¹⁵ Akit egykor gonoszul kitettek és gúnyolva elutasítottak,
azt az események végén megcsodálták;
szomjaztak ők, de nem úgy, mint az igazak!

¹⁶Romlottságuk balga vélekedései miatt,
amelyektől félrevezetve esztelen csúszómászókat
és alávaló állatokat imádtak,
büntetésül esztelen állatok raját bocsátottad rájuk,

¹⁷hogy megtudják: mindenki azzal bűnhődik,
ami által vétkezik.

¹⁸Mert mindenható kezed,
amely a világot a forma nélküli anyagból teremtette,
küldhetett volna ellenük medvét,
bősz oroszlánt seregestől,

¹⁹vagy újfajta ismeretlen, dühös fenevadakat,
amelyek tüzes párát lehelnek, sistergő gőzt fújnak,
vagy szemükből rémes szikrát szórnak,

²⁰amelyek nemcsak ártással tudták volna őket tönkretenni,
hanem puszta látásuk is holtra rémítette volna őket.

²¹De eleshettek volna akár egyetlen lehelettől,
üldözve saját tetteiktől,
elszélesztve hatalmad fuvallatától,
de te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél.

²²Csakis neked áll mindig módodban,
megmutatni nagy hatalmadat,
és ki tudna ellene szegülni karod erejének?

²³Mert az egész világ olyan előtted,
mint a mérleg mutatója,
mint a földre hulló hajnali harmatcsepp,

²⁴mégis könyörülsz mindenen, mert módodban áll minden,
s elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért,

²⁵mert szereted mindazt, ami van,
semmit sem utálsz abból, amit alkottál.
Mert ha gyűlöltél volna bármit is, meg sem teremtetted,
s meg sem alkottad volna.

²⁶Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád,
és hogyan állhatna fenn, amit nem hívtál létre?

²⁷Kímélsz mindent, mivel a tiéd, Uram,
s az élőben leled örömedet!