A legkiválóbb út: a szeretet

¹Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

²Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.

³Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.

⁴A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,

⁵nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,

⁶nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;

⁷mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

⁸A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.

⁹Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;

¹⁰amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.

¹¹Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.

¹²Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.

¹³Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.

¹⁴

A legkiválóbb út: a szeretet

¹⁵Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.

¹⁶Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.

¹⁷A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,

¹⁸nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,

¹⁹nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;

²⁰mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

²¹A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.

²²Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;

²³amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.

²⁴Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.

²⁵Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.

²⁶Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.