A nép bűnbánó imája; Isten válasza

¹Nyomorúságukban csakhamar hozzám sietnek:
‘Jöjjetek, térjünk vissza az Úrhoz,

²Mert ő sebzett meg, de ő gyógyít is meg minket,
megvert, de gondjába is vesz minket.

³Két nap múlva ismét életre kelt minket;
harmadnapon feltámaszt, és élünk majd színe előtt.
Ismerjük meg, törekedjünk megismerni az Urat!
Biztosan eljön az Úr, mint a hajnal,
eljön hozzánk, mint az őszi eső,
és mint a tavaszi eső a földre.’

⁴Mit tegyek veled, Efraim?
Mit tegyek veled, Júda?
Jámborságtok olyan, mint a reggeli felhő,
és mint a reggel tovatűnő harmat.

⁵Ezért vertem őket a próféták által,
megöltem őket szám igéjével.
Ítéletem elérkezik, mint a világosság.

⁶Mert én irgalmasságot akarok és nem áldozatot,
és Isten ismeretét inkább, mint égő áldozatokat.

Isten hűtlen népe

⁷Ők azonban
megszegték a szövetséget Adamnál,
ott lettek hűtlenek hozzám.

⁸Gileád gonosztevőknek
vérrel telegázolt városa,

⁹s a papok társasága olyan,
mint ama rablók csapata,
akik megölik az úton a Szíchemből jövőket;
nyilvánvaló gonoszságot cselekszenek.

¹⁰Izrael házában rettentő dolgot láttam:
ott paráználkodik Efraim,
ott mocskolja be magát Izrael.

¹¹De te is légy készen, Júda, az aratásra,
ha majd jóra fordítom népem sorsát!