A nép állhatatlansága

¹Hazugsággal vett engem körül Efraim,
és csalárdsággal Izrael háza;
– csak Júda jár Isten mellett tanúskodva,
s a Szentségeshez hűségesen ragaszkodva.« –

²Efraim vihart legeltet,
s a keleti szél után fut.
Egész nap hazugságot és pusztulást szaporít,
szövetségre lép az asszírokkal,
és Egyiptomba visz olajat.

³Ezért az Úr perbe száll Izraellel,
és megbünteti Jákobot;
útjai szerint és cselekedetei szerint
fizet meg neki.

⁴Már az anyaméhben félrelökte testvérét,
és férfikora erejében Istennel küzdött, angyallal mérkőzött.

⁵Megmérkőzött az angyallal és diadalmaskodott;
sírt és könyörgött neki.
Bételben találta meg őt,
s ott beszélt velünk

⁶az Úr, a Seregek Istene,
az Úr az ő neve:

⁷»Térj vissza Istenedhez!
Tartsd meg az irgalmat és az igazságot,
és remélj mindenkoron Istenedben!«

⁸Kánaán kezében hamis mérleg van,
szereti a csalárdságot.

⁹És mégis ezt mondja Efraim:
»Bár meggazdagodtam és vagyont szereztem magamnak,
semmiféle munkám gyümölcse sem talál bennem gonoszságot,
melyet elkövettem volna!«

¹⁰»De én, az Úr vagyok a te Istened
Egyiptom földje óta,
s még egyszer sátrakba telepítlek téged,
úgy mint a találkozás napján.

¹¹Mert én szóltam a prófétáknak,
és én adtam a sok látomást,
s a próféták által én mondtam példabeszédeket.«

¹²Ha Gileád gonoszságra adta magát,
megsemmisülnek lakói;
ha a tulkoknak áldoznak Gilgálban,
oltáraik is olyanok lesznek,
mint a kőrakás a szántóföld barázdái mellett.

¹³Szíria földjére menekült Jákob,
egy asszonyért szolgált Izrael,
egy asszonyért őrizte a nyájat;

¹⁴de próféta által hozta ki Izraelt
Egyiptomból az Úr,
és próféta által őriztette őt.

¹⁵Keserű haragra ingerelt engem Efraim,
de vérontása visszaszáll rá,
és gyalázatosságát visszafizeti neki Ura.