A vőlegény éneke

¹De szép vagy, kedvesem,

A vőlegény éneke

De szép vagy!

A vőlegény éneke

Szemeid, mint a galambok

A vőlegény éneke

a fátyolod mögött,

A vőlegény éneke

hajad, mint a kecskenyáj,

A vőlegény éneke

amely leszáll Gileád hegyeiről.

²Fogaid, mint a nyírásra kész nyáj,

amint kijön a fürdőből,

ikreket szül mindegyik,

meddő egy sincs közöttük.

³Ajkad karmazsinszalag,

arcod bájjal teli;

halántékod mint a gránátalmaszelet

a fátyolod mögött.

⁴Nyakad, mint Dávid tornya,

bástyákkal kiépítve;

ezernyi pajzs függ rajta,

megannyi hősi pajzs.

⁵Két melled, mint a gazella ikrei,

amelyek liliomok között legelnek.

⁶Amíg a nappal szellője meg nem rezdül,

s az árnyak el nem illannak,

eljárok a mirha hegyéhez

s a tömjén halmához.

⁷Egészen szép vagy, kedvesem,

és szeplő nincsen benned!

⁸Jöjj a Libanonról, mátkám!

⁸Jöjj a Libanonról, jöjj!

Hagyd el az Amána csúcsát,

a Szánir és a Hermon ormát,

az oroszlánok tanyáját,

a párducok hegyeit.

⁹Megsebezted szívemet, húgom, mátkám!

Megsebezted szívemet szemed egyetlen tekintetével,

nyakláncod egyetlen gyöngyével!

¹⁰Milyen bájos a szerelmed, húgom, mátkám!

Mennyivel édesebb a szerelmed a bornál,

és keneteid illata minden balzsamnál!

¹¹Ajkad színméztől csepeg, mátkám!

Méz és tej árad nyelved alól,

és ruháid illata tömjénillat.

¹²Elzárt kert vagy, mátkám, húgom,

elzárt kert, lepecsételt forrás.

¹³Hajtásaid gyönyörű liget,

benne gránátalma és mindenféle gyümölcs,

ciprusvirág és nárduszok,

¹⁴nárdusz, sáfrány, illatos nád, fahéj,

mindenfajta tömjéncserje, mirha, áloé

és számtalan pompás balzsam.

¹⁵A kert forrása az élő vizek kútja,

amelyek a Libanonról csorognak.

A menyasszony válasza

¹⁶Rajta, északi szellő! Déli szél, jöjj!

A menyasszony válasza

Lengj át kertemen,

A menyasszony válasza

hadd áradjon szét balzsamos illata!